Petőfi Sándor kéziratos hagyatékával gazdagodott könyvtárunk Copia adatbázisa

 

A költő születésének 200. évfordulója alkalmából kéziratait és felesége, Szendrey Júlia naplóit tettük közzé Copia nevű online adatbázisunkban.

Petőfi Sándornak a nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött hagyatékából, a Petőfi Ereklyetárként számon tartott, Fond VII. jelzetű gyűjteményből többek között 424 vers, továbbá számos, a költő által írt vagy hozzá címzett levél és rajzai, valamint Szendrey Júlia naplói váltak digitálisan elérhetővé 2023 márciusától.

 

A sajtótájékoztatón Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója nemzetünk egészét meghatározó örökségnek nevezte a Fond VII. jelzetű Petőfi-hagyatékot, amely ezentúl online is rendelkezésünkre áll.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a kulturális intézmények példaértékű munkájának köszönhetően valósul meg kulturális örökségünk digitális leképezése. Ebben a mátrixban kiemelt szerepe van a nemzeti könyvtárnak abban, hogy kulturális örökségünk digitális verziója nyilvánosságra kerüljön.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy az Országos Széchényi Könyvtárnak és a Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhetően megismerhetjük azt a sokarcú Petőfit, akit külföldön is értenek.

Földesi Ferenc, a Kézirattár osztályvezetője bemutatót tartott a Copia használatáról, majd felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a könyvtár digitális szolgáltatása segíti az irodalomtörténeti kutatásokat, hozzájárul a műtárgyvédelemhez, valamint felismerhetővé teszi a hamisított Petőfi-kéziratokat.

 

A Fond VII. jelzetű gyűjtemény legjelentősebb része a költő öccsén, Petőfi Istvánon (1825–1880) keresztül jutott jelenlegi őrzési helyére, aki nagy hozzáértéssel gondozta bátyja hagyatékát, majd 1880-ban bekövetkezett halála előtt a nála lévő dokumentumokat a nemzeti könyvtárra hagyta. A Petőfi István által átadott, 79 tételből álló hagyatékrészben olyan jelentős kéziratok szerepeltek többek között, mint Petőfi Sándornak az 1847-ben és 1848-ban írt verseit tartalmazó kéziratos füzete, Shakespeare-fordításai, az Úti levelek, az 1848. március 15-én kinyomtatott Nemzeti dal első példánya a költő kézjegyével, továbbá Arany Jánosnak, Egressy Gábornak, Kemény Zsigmondnak és Szemere Pálnak a költőhöz írt levelei.

A XIX. és XX. században további szerzeményekkel bővült a gyűjtemény, így került a Kézirattárba Petőfinek az 1845–1846-ból származó verseit tartalmazó autográf füzete, Bajza Józsefhez írt levelei és Szendrey Júlia kalandos úton fennmaradt naplói is. A Fond VII. jelzetű hagyatékban találhatók ezenkívül Szendrey Júlia versei és feljegyzései, Horvát Árpáddal kötött, második házasságából származó családi iratai és fényképei, továbbá Petőfi Zoltán kéziratai is.

A fondban önálló darabként vagy levelek mellékleteként is találhatók költemények, a tudástárba a költő által többször papírra vetett ugyanazon szerzeményeit is felvettük. A digitálisan közzétett dokumentumok között külön értéket képviselnek Petőfi Arany Jánosról, Bem József tábornokról illetve Zoltán fiáról készült rajzai, amelyek a nagyközönség előtt jobbára ismeretlenek. 

A nemzeti könyvtár kézirattári gyűjtőoldala, a Copia hosszabb távon leveleket, levelezéseket, kora újkori és újkori kötetes kéziratokat, önálló vers-, tanulmány- és regénykéziratokat, valamint analektákat, egyedi, nem levél típusú dokumentumokat szolgáltat. A távolról elérhető adatbázis már tartalmazza a Babits-levélhagyaték mintegy 2500 és a Kölcsey-fond 115 kéziratát.

 

A főigazgatói beszéd szövege

A sajtótájékoztató képekben

 

Kapcsolódó tartalmaink:

Sokszínű Petőfi

Petőfi Sándor feljegyzése Zoltán fiáról – 1. rész; 2. rész; 3. rész

Néhány szó a Nemzeti dalról – 1. rész; 2. rész; 3. rész

Eddig ismeretlen vers Kölcsey Ferenc digitalizált kéziratai között

Páratlan irodalomtörténeti hagyaték vált elérhetővé legújabb tartalomszolgáltatásunkban