Az Ország tükre. Képes sajtó Magyarországon. 1780-1880.

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum közös vállalkozásában jött létre Az Ország Tükre című, egyszerre sajtótörténeti és képzőművészeti kiállítás a BTM budavári múzeumában. A tárlathoz készült igényes kivitelű, gazdagon illusztrált katalógus okkal nevezhető az 1780-1880 közötti évszázad magyar képes sajtója tömör és szemléletes összefoglalásának.

A könyvnyomtatás feltalálásának jelentőségéhez mérhető nyomdászattörténeti fordulópont volt, amikor a XVIII. és XIX. század fordulóján megjelent, majd szélsebesen elterjedt az illusztrált sajtó; amikor megjelentek az első képes folyóiratok, újságok. A sokszorosított grafikai eljárással készült képek, illetve lapok minden addiginál számosabb olvasóhoz juttatták el az aktuális – vagy éppen csak szórakoztató – híreket, információkat, tudnivalókat a szűkebb haza és a nagyvilág eseményeiről, jeles személyiségeiről stb.

A honi képes sajtó gyors elterjedése és rendkívül népszerűvé válása a reformkorra esik. Ebben a korszakban jelentek meg a gazdagon illusztrált divatlapok, kulturális témájú folyóiratok, azután a filléres magazinok, az élclapok, sőt az enciklopédikus fölfogásban szerkesztett képes folyóiratok, hetilapok. A XIX. század második felében, utolsó harmadában megsokasodtak a képes lapok (pl. Az Ország Tükre), ezek már a tömeggyártású, ugyanakkor az igényes “képipar” termékei voltak. Azután sorra jelentek meg a fametszetes néplapok, a vicclapok (pl. Borsszem Jankó), a gyermek- és ifjúsági lapok. Végül is a XIX. század végére minden laptípusban hódítottak a szemléltető, gazdagon illusztrált kiadványok. A hagyományos ábrázolással előállított sajtó e korszakát – szimbolikusan– az 1880. év zárja le, ettől az időtől kezdve a metszetek, litográfiák helyét fokozatosan átvették a nyomtatott fényképek.

A kiállítás anyagát híven és a témához méltón tükröző kiállítási kalauz remek illusztrációkon mutatja be a XIX. század magyar képes sajtójának ismert és talán kevéssé ismert produktumait is. A kiadvány szerkesztője, Révész Emese nyomon követi az alkalmazott képtechnikák és sokszorosító eljárások fejlődését a fametszetektől az első fotográfiákig, illetve a kettő kombinációjáig, amikor grafikus keretbe illesztettek fényképfelvételt. A sok-sok képpel szemléltetett, kétnyelvű (magyar és kivonatosan angol) katalógus a kiállításon bemutatott képanyag pontos számbavételével, illetve a téma és a korszak összefoglaló ismertetésével szolgál, továbbá közli a kiállításon látható képek leírásait és a téma felhasznált irodalmát, ezáltal a kiállítási kalauz szerepét messze meghaladó „képeskönyv” a hazai sajtótörténet egyik fontos tárgykörének és korszakának témájához illőn míves kivitelű és a sajtótörténeti gyűjteményekben nélkülözhetetlen kiadványa.