Édes Imrém! Lelkem, Márikóm!

Gróf Mikó Imre, frissen kinevezett erdélyi kincstárnok 1848. január 13-án vetette papírra az első levelet Kolozsváron maradt feleségének, Rhédey Mária grófnőnek, miután megérkezett Nagyszebenbe, új hivatali állomáshelyére. A lényeges életmódbeli változás következményeként jött létre az a bensőséges hitvesi levelezés, amelyet most kötetünkben közreadunk. A levelek nemcsak a házastársak egymáshoz fűződő meghitt kapcsolatára világítanak rá, hanem az írások keletkezésének okára és körülményeire is. Mikó Imre 1848 januárjától tartózkodott Nagyszebenben, az erdélyi kincstartóság székhelyén. Majd a márciusi forradalom eseményei következtében, tárgyalások céljából májusban Budára, onnan Bécsbe, majd az uralkodót követve Innsbruckba utazott. 1848 júniusában tért vissza Erdélybe, amit télen újabb hivatali út követett Bécsbe.

A több szempontból is izgalmas a kézirat a magyar történelem egyik legjelentősebb és legizgalmasabb két évében, 1848-49-ben keletkezett, valamint gróf Mikó Imre, akit sokoldalú társadalmi és kulturális tevékenysége miatt már a kortársak is „Erdély Széchenyijeként” emlegették, közéleti szereplőként és magánemberként is megnyilatkozik az írásokban, és reagál az eseményekre.

Az önmagukban is megható levelek nem egy levéltár poros aktái között vártak felfedezésükre, hanem elegánsan bekötve, kastélyok könyvespolcán az utódok számára is elérhetők voltak száz éven keresztül, legalábbis 1945-ig. A leveleskönyv egy többgyermekes házaspár egymáshoz írt, szenvedélyes szerelemtől, igaz emberségtől, istenhittől, olykor mély bánattól, máskor tréfálkozó, játékos humortól áthatott megnyilatkozásait tartalmazza. Kiadványunkban arra vállalkoztunk, hogy e több szempontból is unikális levelezést közreadjuk. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található eredeti leveleket egybefoglaló könyvecske a házaspár 1848. január 13-a és 1849. január 30-a között, tehát egy esztendő leforgása alatt írt leveleit tartalmazza. Továbbá itt olvashatók Rhédey Mária 1848 decembere után Könyörgés férjemért fohászának és negyedik gyermekük születése előtt bő egy hónappal, 1849. február 15-én férje számára írt, Hagyatkozó búcsúlevél címet viselő, végrendeletszerű megnyilatkozásai is.

A képmelléklettel, szómagyarázatokkal, bibliográfiával ellátott levelezéskötetet Lipthay Endre és Somogyi Gréta rendezte sajtó alá.