Francia könyvek magyar olvasói 1770–1810

A 18. század második felében Nyugat-Európában végbemenő robbanásszerű fejlődés a könyv és olvasási kultúra terén a század utolsó harmadára, kisebb mértékben ugyan, de a közép-európai országokat is elérte. Magyarországon is jelentősen megnövekedett a világi tárgyú munkák száma, megjelentek a magyar nyelvű sajtó első termékei, megélénkült az irodalmi élet, lendületet vett a könyvkiadás és a könyvkereskedelem, nagyrészt II. József felvilágosult abszolutista reformjainak köszönhetően. A józsefi időket jellemző enyhülést köztudottan súlyos visszaesés követte I. Ferenc kemény cenzúrarendeleteinek hatására. A szigorú intézkedések, a külföldi szellemtől való elzárkózás valóban visszavetette a magyar kulturális és szellemi életet, ám a megélénkült érdeklődést a külföldről, köztük főként a Franciaországból érkező szellemi termékek iránt már nem lehetett teljesen visszaszorítani. A tiltott könyvek, ha nehezen is, de eljutottak hazánkba, és az újdonságokra kiéhezett, egyre szélesedő olvasóközönség megtalálta a módját, hogy belekóstoljon a tiltott gyümölcsbe.

A 18. századi olvasó nem csak, vagy egyáltalán nem azt olvasta, ami az utókor ítélete szerint értékesnek tekinthető a korszak irodalmából. A szerző kutatásai során a korabeli magyar olvasóközönség ízlését meghatározó francia könyvek összességéből indult ki, feltevése szerint a francia könyvek magyar olvasóinak érdeklődése sokkal szerteágazóbb volt, ízlése pedig vegyesebb képet mutat annál, mint amit az eddigi kutatások feltártak.

Kik, milyen francia könyveket és hogyan olvastak tehát a 18. század utolsó harmadában Magyarországon? A már számtalan megközelítésben tárgyalt témát a kutató most új tudományos módszerek – komparatista szemlélet, interdiszciplinaritás – bevonásával vizsgálja felül, hiszen olyan tiltott francia könyvek nyomába ered, amelyek nem voltak tekintettel sem nyelvi, sem nemzeti határokra. Nagy részük olyan szerzők művei, akik az irodalom nemzetközi köztársaságához tartoztak, olyan kiadóknál jelentek meg, akik nem anyanyelvükön dolgoztak, olyan kereskedők árusították, akik nemzetközi hálózatokon keresztül fejtették ki tevékenységüket, és olvasóiknak nem anyanyelvük volt az a nyelv, amin olvasták őket.

Granasztói Olga a francia forradalom alapmunkáinak olvasottságától egészen a libertinus, sokszor szabadosan erotikus, tiltott olvasmányok népszerűségéig igyekszik átfogó képet adni a korabeli olvasási szokásainkról. A szerző feldolgozza több főúri könyvtár könyvállományát, illetve a rendelkezésre álló forrásokat az egyes művek olvasottságára vonatkozóan.