Katolikus intézményi könyvtárak Magyarországon. Ferences könyvtárak 1681–1750

A Szegedi Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékén készült és az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában jelent meg az Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez c. sorozat 19/3. számú kötete, amely a magán- és közgyűjtemények koraújkori könyvjegyzékei közül a ferences könyvtárak fennmaradt könyvlistáit adja közre.

A kötet bevezetőjében Zvara Edina röviden összefoglalja a ferences rend XVII–XVIII. századi magyarországi történetét, amely a középkori alapítású szerzetes rendek közül egyedül maradt fenn folytonosan a hódoltság korában is. A rendházaik számában súlyos veszteségeket szenvedett, de a XVII. század végére átalakult és megújult rend provinciáiban akkor már mintegy 3500 rendtag élt. A gyarapodás a ferences könyvtárak számában és a gyűjtemények nagyságában is lemérhető. A XVIII. század elején az ezer kötetnél nagyobb könyvtárak közé tartozik az eperjesi (minorita), a németújvári (mariánus), a csíksomlyói (szalvatoriánus, majd stefanita) és a szakolcai (szalvatoriánus) könyvtár, de hasonló méretű lehetett a fennmaradt könyvjegyzékkel nem dokumentálható gyöngyösi (szalvatoriánis) gyűjtemény is. Hogy a sorozat teljessé váljon, a kiadvány tartalmazza a jelentős könyvtárral bíró rendházak jegyzékei mellett a korszakból fennmaradt plébániai könyvlistákat, továbbá egy pálos és egy premontrei rendi összeállítást is. (Miután mindez a címlapról nem derül ki egyértelműen, sok feladványt kell megoldani a modern könyvtári katalógusban kutatóknak, hogy rátaláljanak egy-egy jegyzék megjelenési helyére.)

A szerzetesi könyvtárak összetételéről a könyvjegyzékek részletes elemzése adhat majd teljes képet, örvendetes, hogy résztanulmányok már születtek a szegedi könyvtörténeti műhely tagjainak és egyházi kutatóknak a tollából is. Zvara Edina előszavának érdekes fejezete a ferences könyv- és könyvtárhasználati szabályokról fennmaradt források ismertetése, amelyek között a könyvek megőrzése, a könyvkiadás engedélyeztetése és a jegyzékbe foglalás szabályai is megtalálhatók.

A kötet időrendben tartalmazza a korszakból fennmaradt ferences könyvjegyzékeket, az egyes jegyzékek után rövid összefoglaló igazít el a bibliotéka történetében és segít a szakirodalom megismerésében. A betűhíven, tehát modern átírás nélküli katalógusok használatát könnyebbé teszi a szakirodalomban általánosan használt névanyaggal és gazdag utalórendszerrel összeállított személy- és helynévmutató.