A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1921–1944

Bibliográfiatörténeti szakirodalmunk egyik gyakori megállapítása, már-már epitheton ornansa, miszerint „nincs retrospektív sajtóbibliográfiánk”. Az állítás lényegében igaz, ugyanakkor az egyes korszakokban kiadott hírlapokat vagy különböző területek folyóiratait összegyűjtő és az időszaki kiadványokat regionális metszetben regisztráló sajtóbibliográfiákkal azért szép számmal rendelkezünk. Az eltérő szerkesztési elvekkel és célokkal összeállított munkák azonban kétségtelenül nem állnak össze egységes rendszerré, illetve akadnak a hazai időszaki kiadványok bibliográfiai feltártságában hiányzó korszakok, így vitathatatlanul jogos a panasz.

A kezdetektől, 1705-től Busa Margitnak köszönhetően 1867-ig rendelkezésre áll a történelmi Magyarország területén megjelent hírlapok és folyóiratok jegyzéke. Kemény György tette közzé az 1911–1920 közötti évek anyagát, és Dezsényi Béla – Falvy Zoltán – Fejér Judit munkájaként tanulmányozható az 1945–1954-es évkör hazai sajtójának bibliográfiája. Vagyis eddig – két évtizedet leszámítva – nem, vagy csak nehezen, a különféle, nem is mindig az alapregisztráció teljességével és tudományos igényességével készült kurrens összegzésekből lehetett képe a kutatóknak az 1867 utáni évtizedek magyarországi sajtótermékeiről.

A Ferenczyné Wendelin Lídia összeállításában most megjelent monumentális adattár éppen egy ilyen, sajtóbibliográfiailag fel nem tárt korszak, az 1921 és 1944 közötti közel negyedszázad hazai időszaki kiadványait veszi számba, megbízható alapot nyújt ezáltal a korszak szellemi életét, annak bármely szegmensét kutatók számára.

A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1921–1944 klasszikus bibliográfia. „Klasszikus”, mert a bibliográfus nem vállalkozott a bibliográfia elvi funkcióitól idegen célok kielégítésére, a tájékoztatási eszközök e csoportjába tartozó „műszerek” alapvetően hármas – a számbavételi, az azonosítási és a sajtóbibliográfiától elvárható mélységű – informatív funkciót magas színvonalon kielégíti. Vagyis arra vállalkozott, hogy a mindenkori Magyarország területén 1921 és 1944 között megjelent periodikumok adatait összegyűjtve lehetővé tegye a lapok megbízható azonosítását a megjelenési adatok részletes feltüntetésével és a lap történetére, közleményeire vonatkozó alapinformációk megadásával. Kiadványtipológiai szempontból a mai felfogással szemben az évkönyveket, naptárakat mellőzte, viszont a roppant nagy történeti és kulturális forrásértéket jelentő folyamatosan megjelenő műsorfüzeteket, áruismertetőket, sokszorosított iskolai újságokat vagy éppen illegális politikai lapokat regisztrálta.

A lehető legnagyobb bibliográfiai teljesség elérése volt tehát az elsődleges cél, ezt érzékelteti a kötet terjedelme is: a most napvilágot látó testes, három fizikai egységre tagolt bibliográfia 7666 tételben sorakoztatja betűrendben a periodikumok címét. A hatalmas korpuszban pedig négy mutató könnyíti meg a tájékozódást. Olyan mű született tehát, amely – elkoptatott kifejezés, de igaz – nélkülözhetetlen segédkönyve lesz mindazoknak, akik az 1921-1944 közötti Magyarország legtágabban felfogott szellemi életét kutatják.