Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864–1865. IV. kötet

Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864–1865. IV. kötet

Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864–1865
IV. kötet Székelyföld és térsége
Kiegészítő kötet
Közzéteszi: Csáki Árpád
OSZK–Székely Nemzeti Múzeum, Budapest–Sepsiszentgyörgy, 2015. 247 oldal
ISBN 978 963 200 647 5

3 500,- Ft
Kapható

Pesty Frigyes 1864–1865-ös, az egész Magyarországra és Erdélyre kiterjedő helynévgyűjtését 1890-ben vásárolta meg a tudós özvegyétől a Magyar Nemzeti Múzeum. Itt, a később önállósuló Országos Széchenyi Könyvtárban az 1960-as években a teljes anyagról mikrofilm-másolat készült. A gyűjteményből vagy az egyes településeken történt felvételek anyagából már korán hasznosítottak adatokat a kutatók, így a székelyföldieket Orbán Balázs mindjárt az adatfelvételt követően is

A kiadás célja a keleti magyar többségi tömb (a történeti Székelyföld és az azzal összefüggő magyar többségű településterület), valamint az inkább innen kutatható dél-erdélyi magyar települések Pesty Frigyes-féle felvételének közzététele. Ennek megfelelően a történeti Székelyföldre vonatkozó gyűjtést (nagyrészt magyar, kisebb részben román nyelvű felvétel) teljes egészében közöljük, a szomszédos területekről viszont csak a magyar nyelvű jelentéseket.

Pesty Frigyes 1864 tavaszán küldte szét a vidéki hatóságoknak az Erdélyi Főkormányszék utasítását és kilenc pontot tartalmazó nyomtatott kérdőívét. A beküldött összeírások tartalmilag és terjedelem szempontjából, de lejegyzőjük alapján is vegyes képet mutatnak. A jelentéseket általában a községi elöljárók készítették, a helybéli idősebbek emlékezete, a helyi hagyományok és a település régi iratainak felhasználásával. A történelmi vonatkozású kérdésekre többnyire azok a községek nem válaszoltak, amelyeknek lakossága időközben kicserélődött. A volt katona-, illetve szabadrendű székelyek leszármazottai rendszerint kiemelték a székely, avagy éppenséggel a hun származást. A válaszokban a hangsúly a helynevekre esett. Leggyakrabban a dűlőneveket sorolták fel. A helyi viszonyokat jól ismerők az egyes dűlőkön belüli kisebb helynevekre is kitértek.

A kötet tartalmát a történelmi Aranyosszék 22 települése mellett az Alsó-Fehér (87) és Torda vármegyei (55 település) magyar helységek felvétele képezi, kiegészül továbbá Felső-Fehér vármegye 17, Küküllő vármegye 6, valamint a szász Szászvárosszék egy (Romoszhely) településével. A jelenlegi közigazgatási beosztás alapján Brassó megye 4, Fehér megye 131, Hunyad megye 5, Kolozs megye 44, Maros megye 3, Szeben megye 23 településsel képviselteti magát a kötetben.