Magyar plakátok a 20-as, 30-as évekből
[1]A Művészetek Palotája a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik fontos helyszíne. A koncertek szüneteiben sem kell unatkoznunk: az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának gyűjteményéből összeállított kiállításban gyönyörködhetünk. A régi plakátok másolataiból készült minitárlat időutazásra hív.
A Budapest virágkorának számító 1920-as, 30-as években vajon mit kínált a főváros az idelátogatóknak és a budapestieknek? És milyen képeken jelent meg a sokféle szórakozási forma? A korszak egyedülálló emlékei a szép, képes plakátok, mivel ez az időszak nemcsak Budapest virágkora volt, hanem a magyar plakáté is.
[2]Az 1920-as években vált tömeges hobbivá az utazás. Korábban Magyarországon inkább úri mulatság volt a nagy fürdőhelyek, hegyvidékek, tengerpartok meglátogatása. A húszas években megváltozott a munkaidő rendje is: létrejött a fizetett szabadság és a munka utáni szabadidő. Kialakult a modern életmód, amely immár a társadalom szélesebb rétegeinek biztosított kikapcsolódási lehetőséget. Ennek az újfajta életnek része volt a sport, a pihenés, a városnézés, a szórakozás és számos kulturális esemény – ezek mindegyike növelhette egy-egy hely turisztikai vonzerejét. Az idegenforgalom nemcsak elterjedt hobbi, de új üzleti ágazat is lett. A kormányok mindenütt felismerték a benne rejlő bevételi lehetőséget, ezért tervezett propagandával igyekeztek népszerűsíteni. Ennek lett egyik leghatásosabb fegyvere a nagyméretű, színes, litografált vagy ofszettel nyomott plakát.
[3]Az első magyar idegenforgalmi plakátok a harmincas évek elején készültek. Ez az időszak egybeesik a magyar plakátművészet egyik virágkorával, a műfaj megújulásával. A reklámgrafika már nem illusztrálni próbálta a szöveget, hanem saját kifejezőeszközökkel, sajátos stílusban és formákkal kommunikált. A korszakban egyszerre volt jelen a letisztult, konstruktivista szemlélet és a közízléshez közelebb álló art deco.
[4]Az utazási plakátok ma is gyönyörködtetnek. A legjobb darabok alig néhány motívummal, tömören fejezik ki egy hely hangulatát, valódi vágykeltő reklámként. A korszakban igazi mesterek dolgoztak a plakátműfajban: a festőként is jelentős Berény Róbert, Bortnyik Sándor vagy Molnár C. Pál mellett, remek specialisták is terveztek plakátokat, mint Konecsni György, Mallász Gitta és Dallos Hanna, Pólya Tibor vagy ifj. Richter Aladár. Plakátjaik ma is vonzóvá teszik, amit hirdetnek, illetve most már maguk is vonzó célpontot jelentenek – legalábbis reméljük, jól fognak szórakozni, miközben nézegetik őket.
Katona Anikó (OSZK) – Topor Tünde (Müpa)