Az OSZK Alapítók tere adott otthont a lírikusként, próza- és drámaíróként is tevékeny Szép Ernőről, valamint műveiről szóló kerekasztal-beszélgetésnek 2024. május 15-én.
[1]
Az OSZK Alapítók tere adott otthont a lírikusként, próza- és drámaíróként is tevékeny Szép Ernőről, valamint műveiről szóló kerekasztal-beszélgetésnek 2024. május 15-én.
Az 1953-ban elhunyt Szép Ernő szövegei a védelmi idő lejártával, 2024 januárjától elektronikus formában mindenki számára elérhetővé váltak a Magyar Elektronikus Könyvtárban [2]. Ezen apropó remek lehetőséget kínált a sokoldalú szerző irodalomtörténeti szerepének újragondolására.
Az irodalmi esten Lewalt-Jezierski Zoltán főigazgatói kabinetvezető köszöntötte a megjelenteket. Beszédében hangsúlyozta: „Szép Ernő alkotásaiban megtaláljuk a lelki és anyagi motívumokat megértő és velük azonosuló szemlélőt, akinek műveit a látás, a tapasztalni akarás különíti ki a 20. század sokaságából. Szép Ernő képes azzá válni, amire figyel, ez jelenti önmaga horizontját.”
[3]
[4]
[5]
[6]
[7]
[8]
A köszöntőt követően Gryllus Dániel kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző-előadóművész, a Kaláka együttes alapítója eljátszotta Kányádi Sándor Szemerkél az őszi eső és Birka irka című megzenésített verseit, majd következett a kerekasztal-beszélgetés, amelynek résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, Győrei Zsolt drámaíró, dramaturg, műfordító, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, szakfelelőse, Jakab-Balogh Lilla irodalomtörténész, Pányik Tamás rendező, fordító, illetve Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, sajtótörténész, kritikus, az MTA Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya tudományos főmunkatársa voltak. A beszélgetést Tverdota György irodalomtörténész, a József Attila Társaság elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára vezette.
Hogy látja Szép Ernőt a ma olvasója, színházi közönsége, illetve az irodalomtudomány? Vajon hogyan befolyásolta a megítélését a kabarénál induló karrierje? Mi magyarázhatja a Szép Ernő-drámák hatvanas évek óta töretlen népszerűségét? Számos lehetséges téma és kérdés merült fel, amelyre válaszokat próbáltak keresni az emlékest beszélgetőpartnerei. A beszélgetések között szövegrészletek és dalok is elhangzottak: Pányik Tamás verseket és kisregényrészleteket olvasott fel, Gryllus Dániel pedig megzenésített verset adott elő. Az est Pál apostol szeretethimnuszának zenés előadásával zárult.
[9]
[10]
[11]
[12]
[13]
[14]
Kapcsolódó tartalom: