A nemzeti ünnep alkalmából állami kitüntetést kapott könyvtárunk öt munkatársa

[1]

 

Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából az MNMKK OSZK öt munkatársát díjazták példamutató szakmai munkája elismeréseként a Pesti Vigadóban 2024. augusztus 16-án tartott ünnepségen. 

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter és Zsigó Róbert, a tárca miniszterhelyettese a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést, a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat díjakat pedig Zsigó Róbert miniszterhelyettes és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár nyújtotta át díjazottjainknak. 

[2] [3]

[4] [5]

 

Az államalapítás és államalapító Szent István király emléke előtt tisztelgő nemzeti ünnepünk alkalmából

a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült nyugalmazott gyűjteményszervezési igazgatónk, Ferenczy Endréné Wendelin Lídia (1933–2024), akinek nevében a díjat fia, Ferenczy György vette át; 

Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Elbe István gyűjteményszervező könyvtáros, Farkas Gábor Farkas osztályvezető, tudományos kutató, valamint Hangodi Ágnes, a Könyvtári Intézet igazgatóhelyettese; 

a könyvtári szakterületen hosszabb időn át végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Szinnyei József-díjat vett át Drótos László rendszerkönyvtáros kollégánk.

 

[6] [7] [8] [9] [10]

 

 

[11]Drótos László 1959-ben született. Drótos László egyértelműen a magyar internet úttörői közé tartozik. 1982-ben végzett a Miskolci Egyetemen geológus mérnökként. 1990 és 2001 között a Miskolci Egyetem Könyvtárának tájékoztató könyvtárosa és rendszergazdája volt. 1990 novemberétől egymaga írta és szerkesztette az Online Híradó című kiadványt, amelyben hírt adott a hálózati világ újdonságairól, elsősorban az elérhető adatbázisokról.

Ő alapította a legnagyobb és legjelentősebb hazai könyvtártudományi és informatikai levelezőlistát, a Katalistet, amelynek mindmáig moderátora is. 1993-ban, az akkoriban kibontakozó Projekt Gutenberg hatására megfogalmazódott benne, hogy az éppen kialakulóban lévő magyar hálózat értékes tartalmait elektronikus könyvtárba kellene szervezni. Így alapította meg társaival, Kokas Károllyal és Moldován Istvánnal 1994-ben az akkor még gopherszerverként indult MEK [12]-et, amelynek máig fontos közreműködője. Drótos László 2001-ben került az OSZK-ba, ahol a MEK 2.0 kialakítása lett a feladata. 

Övé a magyar internet archiválásának ötlete is, amely végül 2017-ben valósulhatott meg, amikor az OSZK informatikai fejlesztési programja lehetőséget biztosított egy pilotprojektre, amelynek folytatásaként ma már közel másfél millió magyar webhely rendszeres mentését végzi a nemzeti könyvtár. 

Munkáját 2000-ben a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Kalmár László-díjjal ismerte el. A Magyar Tartalomipari Szövetség 2008-as eFestivalján a MEK létrehozásáért életműdíjat kapott. 2011-ben Hungarnet-díjban részesült.

2023-ban megkapta az OSZK legmagasabb elismerését, a Széchényi Ferenc-emlékérmet. 

 

[13]Elbe István 1970-ben született. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végzett könyvtár szakon 1998-ban. Főiskolai tanulmányai alatt kezdte meg pályafutását az Országos Széchényi Könyvtár Fölöspéldányközpontjában, majd ugyanezen az osztályon lett csoportvezető. Később az OSZK Raktári Osztályának vezetőjévé nevezték ki. Közel tíz éven keresztül vezette az Információszolgáltatási Igazgatóságot. 2020 óta gyűjteményszervező könyvtárosként többek között az erdélyi gyarapítás felelőse. 

Újító és analitikus gondolkodásával egyszerre formálta kollégái gondolkodását és önnön szakmáját, amelyet példás elhivatottsággal gyakorol. Elbe István részvételével újult meg az OSZK raktári térgazdálkodása; hat éven át vett tevékenyen részt a piliscsabai archivális raktár tervezésében, illetve vezette az ezzel foglalkozó könyvtárszakmai csoportot. Elvitathatatlan szerepe van abban, hogy a nemzeti könyvtár központi épületének 8. emeletén mintegy 1000 négyzetméteren működik Közép-Európa legnagyobb és legjelentősebb eszközparkú digitalizáló központja, hiszen részt vett ennek építészeti és logisztikai tervezésében, a kivitelezés felügyeletében. 

Kutatási területe a 19. századi könyv- és művelődéstörténet, azon belül Kossuth Lajos torinói könyvtára, amelyet az OSZK törzsállományában elkülönített gyűjteményként őriznek. Kutatásairól tanulmányok és népszerűsítő írások jelentek meg gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban. Tudományos és ismeretterjesztő előadásokat tart országszerte, valamint a határon túl. Készül a Kossuth Lajos torinói könyvtárát gazdagon illusztráló monográfiája. Terjedelmes cikksorozatot publikált a határon túli magyar műemlékek sorsáról. 2021–2022-ben részt vett az OSZK Esszencia című állandó kiállításának megtervezésében. 

2020-ban az OSZK Széchényi Ferenc-emlékéremmel ismerte el munkásságát.

 

[14]Farkas Gábor Farkas 1966-ban született. Magyar–történelem szakos középiskolai tanár, könyvtáros. 2008-ban szerzett doktori fokozatot régi magyarországi irodalomból a Szegedi Tudományegyetemen. Az MTA köztestületének tagja. 1990 és 1996 között a Szegedi Tudományegyetemen óraadóként kora újkori művelődéstörténetet tanított. Könyvtári pályáját az ELTE Egyetemi Könyvtárban kezdte. 2008-ban került az Országos Széchényi Könyvtárba, ahol kezdetben a Régi Nyomtatványok Tárát vezette. 2020 óta a Muzeális Könyvtári Dokumentumokat Nyilvántartó Iroda osztályvezetője. 

Kutatásainak legfőbb iránya a csillagászat és a könyv művelődéstörténete a 16–17. században. Szinte minden történelmi korszakra szenvedéllyel és kíváncsisággal tekint. Precizitással kutatja a régi nyomtatványokat, kiváltképp az 1473-ban kiadott Budai krónikát és annak kéziratos másolatait. Kezdeményező szerepe volt abban, hogy magyar olvasók tömegei ismerhették meg szerkesztésében az első magyarországi nyomtatott könyvet és kísérőkötetét első kiadásának 500. évfordulója alkalmából. A Magyar Tudományos Művek Tára szerint több mint száz tudományos publikáció (köztük 58 tudományos folyóiratcikk, 14 könyv, 11 könyvrészlet, 5 konferenciaközlemény) szerzője. Ezek idézettsége megközelíti a 900-at. Elkötelezett a tudományos ismeretterjesztés iránt; koncepciója szerint szervezte meg az OSZK a Budai krónika 2023–2024-es nagy sikerű turnéját Magyarországon és Erdélyben. 

Farkas Gábor Farkas 2021-ben megkapta a nemzeti könyvtár Széchényi Ferenc-emlékérmét. 

 

[15]

Ferenczy Endréné Wendelin Lídia (1933–2024) könyvtáros, egyetemi oktató. Egyetemi tanulmányait 1956-ban az ELTE BTK könyvtár szakán végezte, emellett négy éven át tanult a kínai szakon. 

Egyetemi évei alatt kezdett tevékenykedni az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol 1995-ös nyugdíjazásáig dogozott. Negyvenéves pályafutása alatt valamennyi könyvtárszakmai területen elmélyítette ismereteit: pályája elején bibliográfiai és olvasószolgálati munkakörökben dolgozott, majd a különböző gyűjteményszervezési egységeket vezette. Meghatározó szerepet játszott a nemzeti könyvtár vári költözésének megtervezésében és lebonyolításában. 

[16]A könyvtártan és a könyvtörténet oktatójaként bekapcsolódott a Könyvtártudományi és Módszertani Központ (ma Könyvtári Intézet) középfokú könyvtárosképző tanfolyamának munkájába. 1990-től egyetemi adjunktusként az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének mellékfoglalkozású munkatársa lett. Bibliográfiai összeállításai, könyvtártörténeti és könyvtártudományi kutatásainak eredményei önálló publikációkként, a nemzeti könyvtár évkönyvében és a Magyar Könyvszemlében jelentek meg. A Gyűjteményszervezés című díjnyertes tankönyvét két kiadásban, 1998-ban és 2000-ben jelentette meg az OSZK. 2010-ben látott napvilágot háromkötetes opus magnuma, A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1921–1944. 

Négy évtized alatt könyvtáros-generációk számára vált követendő példává. 1979-ben megkapta a Szabó Ervin-emlékérmet, 1991-ben a Széchényi Ferenc-emlékérmet, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, majd 2016-ban a nemzeti könyvtár Bibliothecaria Emeritája lett. 

Élete utolsó napjaiban örömmel értesült kitüntetésre történt felterjesztéséről.  

 

[17]Hangodi Ágnes 1965-ben született. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett okleveles könyvtáros–orosz nyelv és irodalom középiskolai tanár képesítést 1988-ban, majd PhD-fokozatot 1997-ben. 

1989-től 2000 augusztusáig az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén oktatott tanársegédként, majd adjunktusként. 2000-től az OSZK-ban működő Könyvtári Intézet főkönyvtárosa, később ugyanitt az Oktatási és Humánerőforrás-fejlesztési Osztály (2020. július 1-jétől Könyvtári Szak- és Továbbképzési Osztály) vezetője. Az intézet akkreditált továbbképzéseinek, segédkönyvtáros- és könyv- és papírrestaurátor szakmai képzésének felelős koordinátora. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének meghatározó tagja. 

Szakmai elismerései közül kiemelkedik a Könyvtári Figyelő nívódíja (2002), a Magyar Könyvtárosok Egyesületének emlékérme (2008) és a Szinnyei József-díj (2010). 

[18] [19]

 

További képek [20]