2025. június 12–13-án került sor az Urban Religious Space and its Languages című nemzetközi workshopra Bécsben, a Közép-európai Egyetem bécsi kampuszán.
[1]
2025. június 12–13-án került sor az Urban Religious Space and its Languages című nemzetközi workshopra [2] Bécsben, a Közép-európai Egyetem bécsi kampuszán. A tudományos rendezvényen részt vett és előadást tartott Korondi Ágnes, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tudományos kutatója is.
[3]
A workshop az EurAsian Transformations Cluster of Excellence nemzetközi projekt keretében szervezett ötrészes műhelykonferencia-sorozat egyik állomása volt. A projektet a Bécsi Tudományegyetem, az Innsbrucki Tudományegyetem, a Közép-európai Egyetem és az Osztrák Tudományos Akadémia közösen működteti. A konferenciasorozat Multilingualism in Eurasian Premodern Societies: Social Hierarchies and Spaces című alprojektje az eurázsiai premodern városi többnyelvűség társadalmi és térbeli aspektusainak feltérképezését tűzte ki célul.
A júniusi bécsi rendezvényen számos ország kutatói számoltak be a témába vágó izgalmas kutatásaikról. A workshopot dr. Pavlína Rychterová plenáris előadása nyitotta meg, amely a XIV–XV. századi prágai prédikátorok – többek között Konrad von Waldhausen és Jan Hus – többnyelvű közönséghez intézett igehirdetésein keresztül mutatta be a nyelvhasználat szerepét a vallási kommunikációban.
A további prezentációk térben és időben széles spektrumot öleltek fel: az ókori Mezopotámia városállamaitól a késő antik Athénon, a középkori jeruzsálemi zarándokok nyelvi tapasztalatain és a mongol uralom alatti iráni városokon át egészen a kora újkori vietnámi Hội Anig, illetve a kelet-európai városok, például Vilnius vagy Kassa vallási közösségeinek nyelvhasználatáig.
A konferencia előadásainak részletes kivonata elérhető
a rendezvény hivatalos programfüzetében. [4]
Korondi Ágnes Language Use and Book Culture of Late Medieval Nuns Living in High Prestige Convents in Hungary and Bohemia című előadásában a cseh és a magyar királyi család tagjai által alapított, magas presztízsű apácaközösségek könyvkultúráján keresztül vizsgálta a népnyelvű írásbeliség térnyerését a késő középkori Magyarországon és Csehországban. Előadásában többek között foglalkozott a prágai Szent György bencés kolostor és a margitszigeti Domonkos-rendi zárda fennmaradt kódexeivel. A kutató részletesen bemutatta, hogyan járultak hozzá ezek az intézmények a latin mellett megjelenő és megerősödő anyanyelvi írásbeliség fejlődéséhez a két országban.