2025. szeptember 16-án a nemzeti könyvtár ünnepélyes sajtótájékoztatót tartott azon alkalomból, hogy a Bibliotheca Corvina Virtualis felületen elérhetővé vált a bécsi Österreichische Nationalbibliothek által könyvtárunk rendelkezésére bocsátott negyven digitális corvinamásolat.
[1]
2025. szeptember 16-án, kedden 10 órakor ünnepélyes sajtótájékoztatót tartott az Országos Széchényi Könyvtár abból az alkalomból, hogy a nyár folyamán a bécsi Österreichische Nationalbibliothek (ÖNB) [2] negyven corvinájának digitális másolatát ajándékozta a magyar nemzeti könyvtárnak. Ennek köszönhetően a fennmaradt corvinák immár több mint háromnegyede elérhető a kutatók és az érdeklődők számára a Bibliotheca Corvina Virtualis online felületén. [3]
Az ünnepi eseménynek az OSZK VI. emeleti Alapítók tere adott otthont. Köszöntőt mondott Rózsa Dávid főigazgató, majd Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára tartott ünnepi beszédet. Ezt követően Zsupán Edina, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője tartott szakmai előadást.
[4]
[5]
[6]
[7]
A Corvina könyvtár Hunyadi Mátyás király (1458–1490) híres gyűjteménye volt, amely Itálián kívül az első reneszánsz uralkodói díszkönyvtárnak számított Európában az Alpoktól északra. Kötetei egyedi kötéseikkel és címerdíszeikkel egységes, reprezentatív kollekciót alkottak, amely Mátyás király uralkodásának utolsó éveiben jött létre. Bár pontos nagysága nem ismert, feltételezések szerint akár kétezer kötetet is magában foglalhatott, amelyek között túlnyomórészt kéziratos kódexek, kisebb számban pedig nyomtatott könyvek voltak. A gyarapítás részben itáliai megrendelésekből, részben a budai udvar kódexkészítő műhelyének munkáiból állt, de régebbi, más tulajdonosoktól származó köteteket is beolvasztottak a királyi állományba.
A corvinák digitális bemutatásának központi platformja a nemzeti könyvtár Bibliotheca Corvina Virtualis elnevezésű honlapja, [3] amely 2002-ben indult, majd 2018-ban újult meg. A gyűjtés 2022-ben, Rózsa Dávid főigazgató kezdeményezésére kapott új lendületet. Akkor még mindössze 68 corvina volt elérhető az oldalon, mára ez a szám 170-re emelkedett. A digitalizált kódexekhez minden esetben korszerű tudományos leírás társul magyarul és angolul. A honlap szerkesztését Zsupán Edina vezeti.
[8]
[9]
[10]
[11]
Az ÖNB negyven corvinájának átadása különleges jelentőséggel bír, hiszen a bécsi gyűjtemény a legnagyobb corvinaállomány a világon. A XVI. század elején a bécsi humanisták, köztük Johannes Gremper, Johannes Cuspinianus és Johannes Brassicanus játszottak kulcsszerepet abban, hogy számos értékes kódex Budáról Bécsbe kerüljön és így elkerülje a pusztulást a török hódítást követően. Így maradt fenn többek között a híres Philostratos-corvina is, amelyet Gremper szerzett meg II. Ulászló királytól 1513-ban. A bécsi tudósok munkássága hozzájárult ahhoz, hogy a Corvina könyvtár antik és bizánci művei, valamint a keresztény egyházatyák írásai utat találjanak az európai tudományos köztudatba.
A most átadott digitális kincsek egy közös osztrák–magyar kutatási projekt keretében készültek, amelyben az ÖNB, az Osztrák Tudományos Akadémia és az OSZK szakemberei működtek együtt. Magyar részről Zsupán Edina és Rozsondai Marianne kötéstörténész vesznek részt a feldolgozásban. A munka során részletes katalógus készül, amely az OSZK Supplementum Corvinianum sorozatában és az ÖNB elektronikus kiadványaként is megjelenik.
[12]
[13]
[14]
[15]
A sajtótájékoztatón Rózsa Dávid hangsúlyozta: a corvinák olyan kulturális útjelzők, amelyek az emberiség tudását és a humanista örökséget közvetítik. A most átadott negyven kódex a Bibliotheca Corvina Virtualis révén válik bárki számára hozzáférhetővé, a projekt pedig hosszú távon a királyi könyvtár virtuális rekonstrukcióját célozza.
Závogyán Magdolna beszédében kiemelte: az örökség immár mindenki számára elérhető, bárhonnan, bármikor. A nemzeti könyvtár digitalizálási programja új világot nyit meg, ahol mindenki egyenlő hozzáféréssel ismerheti meg a kultúránk alapját képező írott kincseket. A 223 éves OSZK szellemiségét a Corvina könyvtár örökségének folytatásaként értékelte.
Zsupán Edina szakmai előadásában rámutatott: a negyven corvina önmagában is egy középkori könyvtár méretével ér fel. A kutatás célja, hogy a kéziratokat beágyazza a magyar és európai művelődéstörténet kontextusába. A feldolgozás során naprakész tudományos leírások készülnek, amelyek az OSZK corvinahonlapján hozzáférhetők.
[16]
[17]
További képek [18]
Videó [19]
Kapcsolódó tartalmaink:
A magyar nemzeti könyvtár delegációja az Osztrák Nemzeti Könyvtárban [20]
Újabb 28 corvinát tett közzé digitálisan a nemzeti könyvtár [21]
A Corvina könyvtár virtuális újraegyesítése [22]