A Magyar Kultúra Napja alkalmából a felújított szatmárcsekei református templomban ökumenikus istentiszteletet rendeztek. Az esemény koszorúzással folytatódott Kölcsey Ferenc síremlékénél.
[1]
[2]
A Magyar Kultúra Napja alkalmából a felújított szatmárcsekei református templomban ökumenikus istentiszteletet rendeztek. Az esemény koszorúzással folytatódott Kölcsey Ferenc síremlékénél.
Szatmárcseke kiemelt jelentőségű helyszíne a magyar kultúrának: itt élt Kölcsey Ferenc élete végéig, több mint húsz esztendőn át, és itt született meg 1823. január 22-én a Hymnus. A magyar kultúra napjához kapcsolódó ünnepség ennek szellemében idézte fel a nemzeti imádság megszületésének szellemi örökségét.
[3]
[4]
[5]
[6]
Az ünneplő közösséget Szalay Kont református esperes és Tiba Zsolt szatmárcsekei lelkipásztor köszöntötte. Az istentiszteleten igét hirdetett Palánki Ferenc, a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus püspöke, valamint Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
Magyarország Kormánya nevében Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár mondott beszédet. Az ünnepséget megtisztelte továbbá jelenlétével Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, Nyul Zoltán magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkár, Román István, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye főispánja, Baracsi Endre vármegyei alelnök, valamint Csoma Zoltán, Szatmárcseke polgármestere.
[7]
[8]
[9]
[10]
A Kölcsey Társaság ünnepi közgyűlése keretében adták át a 2026. évi Kölcsey-emlékplakettet. A rangos irodalmi elismerést idén Lukács Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, költő, érdemes és kiváló művész kapta meg.
A templomi ünnepséget követően az emlékező közösség a csónak alakú fejfáiról ismert református temetőben koszorúzással tisztelgett Kölcsey Ferenc síremlékénél. A nemzeti könyvtár nevében Rózsa Dávid főigazgató helyezett el koszorút a költő sírjánál.
A magyar kultúra napját [11] 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal Szatmárcsekén a Hymnus kéziratát. Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi az eredeti kéziratot, míg a nemesmásolat a könyvtár Esszencia [12]című kiállításának részét képező Vershazában [13] látható a Szózat és a Nemzeti dal nemesmásolata mellett.
[14]
[15]
[16]
[17]
[18]
[19]
[20]