Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, amely a diaszpórában fennmaradt magyar szerzői hagyatékok közül a legjelentősebbnek számít. A nemzeti könyvtár sajtótájékoztatóján az is elhangzott, hogy a hagyatékból nyíló, Üzenet haza című kiállítás 2026. március 26-án nyílik meg a nemzeti könyvtárban.
[1]
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, amely a diaszpórában fennmaradt magyar szerzői hagyatékok közül a legjelentősebbnek számít. A nemzeti könyvtár sajtótájékoztatóján az is elhangzott, hogy a hagyatékból nyíló, Üzenet haza című kiállítás 2026. március 26-án nyílik meg a nemzeti könyvtárban.
Az Országos Széchényi Könyvtárban 2026. március 18-án tartott sajtótájékoztatón Rózsa Dávid főigazgató köszöntötte a megjelenteket, köztük Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős minisztert, Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkárt és Takaró Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörténészt. Mint fogalmazott, a nemzeti könyvtár és a magyar kultúra történetében is rendkívüli pillanatról van szó. Kiemelte, hogy az intézmény az elmúlt harminc év legjelentősebb írói hagyatékát fogadta be. Kiemelte Takaró Mihály több évtizedes munkásságának jelentőségét, megköszönte a Czegei Wass Foundationt képviselő Hazai Kinga és Hazai Cecília tizenhárom éves elkötelezett tevékenységét, valamint Hegyi Kata több nyáron át tartó feldolgozó munkáját, amelynek eredményeként a hagyaték kivételesen rendezett állapotban érkezett meg.
[2]
[3]
Hankó Balázs miniszter történelmi eseménynek nevezte a hagyaték hazatérését, hangsúlyozva, hogy a magyar nemzet egységét és történelmi küldetését is megjelenítő gyűjtemény érkezett haza. Elmondta, hogy a több mint négy mázsányi, tizenkét ládába rendezett iratanyag két nagy szállítóládában indult el Jacksonville-ből, majd Memphis és Párizs érintésével 2026. március 12-én érkezett meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. A miniszter kiemelte, hogy a hagyaték a magyar nemzeti összetartozás eszméjét hordozza, és felidézte Wass Albert gondolatait a magyarságtudatról, amely „szellemi mentőövként” őrzi meg a közösség identitását. Beszédében arra is utalt, hogy az elmúlt másfél évtizedben mintegy 650 milliárd forintot fordítottak a magyar kultúra megerősítésére a Kárpát-medencében.
[4]
[5]
Takaró Mihály előadásában Wass Albert életútját és életművének összefüggéseit vázolta fel. Részletesen bemutatta az író státuszváltozásait a XX. század történelmi fordulatai mentén: a válaszúti születéstől a határon túli lét tapasztalatán, a visszatért magyarság rövid időszakán, majd a háború utáni emigráción át egészen az Egyesült Államokban töltött évtizedekig. Kiemelte, hogy az életmű egyik legfontosabb sajátossága a folyamatos perspektívaváltás, amely Erdélytől Európán át világméretű távlatokig ívelt, miközben központi motívuma mindvégig a magyarság szolgálata maradt. Hangsúlyozta, hogy a most hazatért hagyaték az írói munkásságot reprezentálja, és az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő XX. századi teljesítményeként értelmezhető.
[6]
[7]
A sajtótájékoztatón bemutatták a hagyaték egyes darabjait is: többek között a The Hungarian Quarterly 1986. áprilisi, Wass Albert által szerkesztett számát, az Erdélyi Magyarság 1981. szeptember 1-jei kiadását, az Eliza című regény angol nyelvű kéziratrészletét, a Kard és kasza 1971-es gépelt kéziratának részleteit, A kivándorlók dala javított példányát, valamint Wass Albert 1993. június 17-én Ronald Reaganhez, az Egyesült Államok volt elnökéhez írt levelét, illetve Szeleczky Zita színésznő 1984. augusztus 10-ei levelét.
A hagyaték hazahozataláról 2026. február 17-én egyeztettek az alapítvány képviselői Takaró Mihállyal és Rózsa Dáviddal, majd megszületett a letéti szerződés. Ennek értelmében a tulajdonjog az alapítványnál maradt, ugyanakkor a kéziratok őrzése, gondozása és kutathatóságának biztosítása a nemzeti könyvtár feladata lett.
A gyűjtemény az 1940-es évektől kezdődően tartalmazza Wass Albert regényeinek, novelláinak, verseinek, esszéinek és levelezésének kéziratait. Az anyagot korábban Hegyi Kata dolgozta fel és rendezte mappákba, ugyanakkor évtizedeken át kedvezőtlen körülmények között tárolták, ezért a beérkezést követően első lépésként a szakemberek állapotfelmérést és állományvédelmi intézkedéseket végeznek el.
Rózsa Dávid a sajtótájékoztatót zárva bejelentette, hogy az OSZK-ban március 26-án nyíló kiállítás mellett hosszú távú kutatómunka indul Takaró Mihály vezetésével. Ennek célja a hagyaték teljes körű feltárása, amelynek során várakozásaik szerint eddig ismeretlen és kiadatlan kéziratok is előkerülhetnek. A főigazgató hangsúlyozta: a hagyaték közgyűjteményi elhelyezése nemzeti jelentőségű ügy, és természetes helye a magyarság nemzeti könyvtárában van.
[8]
[9]
[10]
[11]
További képek [12]
Videó [13]