Konferenciával, kiállításmegnyitóval és koszorúzással emlékeztek meg a Székely himnusz napjáról 2026. május 22-én Székelyudvarhelyen, a szerző, Csanády György szülővárosában.
[1]
[2]
Konferenciával, kiállításmegnyitóval és koszorúzással emlékeztek meg a Székely himnusz napjáról 2026. május 22-én Székelyudvarhelyen, a szerző, Csanády György szülővárosában. A Magyar Nemzeti Múzeum, a Haáz Rezső Múzeum és a Székelyudvarhely Művelődési Központ közös szervezésében megvalósult rendezvény a Székely himnusz és a Magyar Hiszekegy történetét állította a középpontba, miközben a résztvevők tudományos előadásokon, kiállításon és megemlékezéseken idézték fel a mű keletkezésének és utóéletének legfontosabb állomásait.
A Székely himnusz és a Magyar Hiszekegy története címmel szervezett tudományos konferenciának Székelyudvarhely adott otthont 2026. május 22-én. Az esemény a minden évben megrendezett Székely himnusz napja programsorozat részeként valósult meg a Magyar Nemzeti Múzeum kezdeményezésére, a Haáz Rezső Múzeum és a Székelyudvarhely Művelődési Központ közreműködésével.
[3]
[4]
A rendezvény résztvevőit Szakács-Paál István polgármester, dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke és Dévai Erika csíkszeredai magyar konzul köszöntötte. A konferencián nyolc előadó – hat magyarországi és két székelyudvarhelyi szakember – ismertette legújabb kutatásait. Az előadások a székelység történetének kérdéseit, a történelem irodalmi feldolgozásának lehetőségeit, valamint a Székely himnusz szerzőjének, Csanády Györgynek az életútját, a mű történetét, zenéjét és utóéletét járták körül. A témákról Baják László, Gál Vilmos, Katona Zoltán, Kása Csaba, Sófalvi Emese és Mező Gábor tartott előadást.
[5]
[6]
A tanácskozás egyik kiemelt előadását Deák-Sárosi László, az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútárának munkatársa, filmesztéta és Herczeg Ferenc-díjas költő tartotta A Székely himnusz hiteles szerzői változata és magyaros ritmusa címmel. Előadásában összehasonlította a vers 1940 végéig megjelent legfontosabb változatait és közléseit, bemutatva, hogy a legutoljára jóváhagyott szerzői szövegváltozat bizonyult a legkövetkezetesebbnek, valamint stilisztikai és verstanilag is a legszínvonalasabbnak.
Részletesen ismertette azt is, miként őrizhette meg a költemény magyarosan ereszkedő ritmusát annak ellenére, hogy időmértékesen emelkedő alapformára, hatodfeles és ötös jambusra épült. Az előadás kitért arra is, hogy több újságközlés, interjú, kiadvány – köztük kották és hanglemezek –, valamint szerzői jogi szempontok alapján melyik tekinthető a Székely himnusz szövege és kottája legutóbb jóváhagyott, hiteles változatának. A kérdés jelentőségét az adja, hogy a mű nemzeti imaként és himnuszként ma is fontos szerepet tölt be a közösségi eseményeken. Olyan alkalmakon, mint a csíksomlyói búcsú, ahol több százezres tömeg énekli a dalt, különösen fontos, hogy azonos szövegváltozat hangozzék el.
[7]
[8]
[9]
A Székely himnusz autentikus, szerzői változata több alkalommal is megjelent a nyilvánosság előtt. A Székely Nép 1940. szeptember 17-ei számában, 1940 őszén a Rózsavölgyi és Társa kiadónál zongorakíséretes kottaként is napvilágot látott, valamint hangfelvételen az Odeon lemezkiadónál is megjelent. A korabeli hangfelvétel az OSZK Hangtárában hallgatható meg. [10]
A konferenciát követően megnyitották a Magyar Nemzeti Múzeum Székely himnusz című kiállításának tablóváltozatát a Márton Áron téren. A megemlékezés résztvevői ezt követően megkoszorúzták Csanády György Bethlen Gábor utcai emléktábláját, majd lerótták kegyeletüket a szerző sírjánál a belvárosi református temetőben.
A rendezvénysorozat másnap is folytatódott: május 23-án az MNMKK munkatársai és a konferencia előadói részt vettek a csíksomlyói búcsú szabadtéri miséjén.
[11]
[12]
Kapcsolódó tartalom:
A Székely himnusz története – a Magyar Nemzeti Múzeum és az OSZK közös kiállítása [13]