Parnassusi időtöltés

„Olvas, a ki szereti, haszonra, gyönyörűségre...” – e szavakkal bocsátotta útjára a Parnassusi Időtöltés első darabját a Kisbaconból elszármazott, nagyenyedi professzorrá lett szerző, Benkő Ferenc (1745–1816). A Parnassusi Időtöltés sorozat első darabja a Görög Régiségek (1793), amelyet elsősorban „a Magyar Kis Aszszonyoknak, és a Szépnem olvasást szerető több más Szűzeinek” ajánlott a szerző, egyfajta hasznos, épületes almanachként.

Ám már az első kötet tartalmán és felépítésén is jól érzékelhető, hogy valójában mindkét nem olvasóira számít a szerző-fordító, s a tanító, ismeretterjesztő és „nemzeti nyelvünk gyarapítására” is szolgáló hét kötetes sorozat igazolja is e burkolt szándékot. A Parnassusi Időtöltés első négy kötete került kiadásra az Amor Librorum hasonmás-sorozat tagjaként Csobán Endre Attila előszavával.

A görög kultúrát bemutató részt a Római Régiségek követik, amelyben a Római Birodalom eredetét, a római társadalom tagozódását és intézményeit, a hadsereget és a római kultúra különféle szokásait mutatja be a közreadó.

A harmadik darab a korszakban igen népszerű egzotikus útleírások gyűjteménye, és ezen a területen marad a negyedik kötet is, „az V-dik Világnak vagy O Tahajtinak”, azaz Polinézia szigetvilágának vázlatos leírását tartalmazza, amelynek végén A Géográfiára való rövid Bé-vezetés című tudományos toldalék található, mely geológiai, kozmográfiai, földrajzi ismeretekből, jeles földrajzi írók felsorolásából, valamint alapvető térképészeti ismeretekből áll.

A szövegek az óriási ismeretanyagon, érdekességeken túl azt is megmutatják, miként birkózik meg a fordító a különféle diszciplínák kifejezéseinek magyarításával; ez emeli vállalkozását olyan „magyarító” elődök műve mellé, mint Károli Gáspár, Pázmány Péter, Káldi György.