Egykori jövők és jelenkori kérdéseink találkozása – megnyílt „A jövő század regénye” című kiállítás az OSZK-ban

 

2026. március 31-én ünnepélyes keretek között nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtárban „A jövő század regénye” című kiállítás, amely Jókai Mór azonos című művének világán keresztül a XIX. századi jövőkép és a XX. század valósága közötti párbeszédet állítja a középpontba. A tárlat 2026. június 30-ig látogatható. 

A megjelenteket Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója és Fazekas Csilla, Budapest I. kerületének alpolgármestere köszöntötte. A kiállítást Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Wang Rudong, a Budapesti Kínai Kulturális Központ új igazgatója is. A tárlatot Feke Eszter, Sulics Fruzsina és dr. Veres Miklós kurátor mutatta be. Az eseményen közreműködött Csankó Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, aki a regény első fejezetéből olvasott fel részleteket. 

 

Rózsa Dávid köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kiállítás „nem csupán a múltba, hanem egy egykori jövőbe” hívta a látogatókat, „egy olyan jövőbe, amelyet Jókai Mór képzelete alkotott meg – és amely egyúttal ma már a mi történelmünk része is”. Kiemelte, hogy a tárlat a Jókai-emlékév méltó lezárásaként jött létre, és célja nem pusztán egy irodalmi mű bemutatása, hanem egy sajátos alkotói látásmód feltárása. Mint fogalmazott, a kiállítás „feltárja e jövő rétegeit”, és megmutatja, miként állítható egymás mellé „az elképzelt és a megvalósult világ”. Hangsúlyozta, hogy a kiállítás a nemzeti könyvtár alapfeladatának szellemében hidat épít a korszakok között. 

 

Fazekas Csilla beszédében kiemelte, hogy az OSZK „ismét a tőle megszokott virtuális szakmaisággal tett merész és lenyűgöző vállalást”, amely képes a magas színvonalú tartalmat a nagyközönség számára is befogadhatóvá tenni. Hangsúlyozta, hogy a 2025-ös Jókai-emlékév inspiráló hatása is hozzájárult a kiállítás megszületéséhez, és rámutatott: a tárlat „időutazásra hív Jókai képzeletének világába”, ahol a jövő számunkra már a múlt. Mint fogalmazott, a kiállítás nem kész válaszokat ad, hanem továbbkérdez, és arra ösztönöz, hogy merjük szabadon engedni a teremtő képzelőerőt. 

Kiss-Hegyi Anita beszédében hangsúlyozta, hogy a kiállítás ezt a különleges időbeli hidat teszi láthatóvá, ahol „a XIX. század alkotóereje találkozik a XXI. század technológiai lehetőségeivel”. Rámutatott, hogy Jókai Mór műve egyszerre fantasztikus és meglepően ismerős jövőképet rajzolt meg, amely bizonyítja: „a jövő megértéséhez mindig a jelen mély ismeretén keresztül vezet az út”. Kiemelte a kéziratok digitális feldolgozásának jelentőségét is, amely nemcsak megőrzi, hanem új értelmezési dimenziókba is helyezi az életművet, és közelebb viszi az olvasót az alkotói folyamathoz. 

 

A kiállítás kurátorai – Feke Eszter, az OSZK Kézirattárának kutatója, Sulics Fruzsina, az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár kutatója, valamint dr. Veres Miklós, a Petőfi Irodalmi Múzeum Múzeumi Dokumentációs Adattárának főosztályvezetője – a tárlatot egyfajta felfedezőútként értelmezték, amely játékos módon vonja be a látogatót Jókai gondolkodásába. Feke Eszter kiemelte, hogy a regényben a repülés az ember ősi vágyának jelképe, és „»A jövő század regénye« egy ideális Ikarosz-történet”, amely a technikai fejlődés és az emberi törekvések kérdéseit állítja középpontba. Sulics Fruzsina hangsúlyozta, hogy a mű kérdésfelvetései napjainkban is aktuálisak, és a kiállítás célja, hogy a látogatót saját kérdéseinek megfogalmazására ösztönözze. Veres Miklós személyes élményén keresztül emelte ki a mű időről időre megújuló hatását, megjegyezve, hogy a regény „mindig hordozott egy olyan olvasatot, ami a mindenkori olvasó számára aktualitást és átélhető élményt adott”, és a mostani kiállítás nem egy utazás végállomása, hanem a regény befogadástörténetének újabb fejezete. 

 

 

 

A kiállítás anyaga az OSZK mellett a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Herman Ottó Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, az ELTE Egyetemi Könyvtár, az ELTE HTK Művészettörténeti Intézet Adattár és a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményeiből, valamint magántulajdonból válogatott. 

 

 

 

 

További képek