2026. március 31-én ünnepélyes keretek között nyílt meg „A jövő század regénye” című kiállításunk, amely Jókai Mór azonos című művének világán keresztül a XIX. századi jövőkép és a XX. század valósága közötti párbeszédet állítja a középpontba.
[1]
[2]
2026. március 31-én ünnepélyes keretek között nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtárban „A jövő század regénye” című kiállítás, amely Jókai Mór azonos című művének világán keresztül a XIX. századi jövőkép és a XX. század valósága közötti párbeszédet állítja a középpontba. A tárlat 2026. június 30-ig látogatható.
A megjelenteket Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója és Fazekas Csilla, Budapest I. kerületének alpolgármestere köszöntötte. A kiállítást Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Wang Rudong, a Budapesti Kínai Kulturális Központ új igazgatója is. A tárlatot Feke Eszter, Sulics Fruzsina és dr. Veres Miklós kurátor mutatta be. Az eseményen közreműködött Csankó Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, aki a regény első fejezetéből olvasott fel részleteket.
[3]
[4]
Rózsa Dávid köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kiállítás „nem csupán a múltba, hanem egy egykori jövőbe” hívta a látogatókat, „egy olyan jövőbe, amelyet Jókai Mór képzelete alkotott meg – és amely egyúttal ma már a mi történelmünk része is”. Kiemelte, hogy a tárlat a Jókai-emlékév méltó lezárásaként jött létre, és célja nem pusztán egy irodalmi mű bemutatása, hanem egy sajátos alkotói látásmód feltárása. Mint fogalmazott, a kiállítás „feltárja e jövő rétegeit”, és megmutatja, miként állítható egymás mellé „az elképzelt és a megvalósult világ”. Hangsúlyozta, hogy a kiállítás a nemzeti könyvtár alapfeladatának szellemében hidat épít a korszakok között.
[5]
[6]
Fazekas Csilla beszédében kiemelte, hogy az OSZK „ismét a tőle megszokott virtuális szakmaisággal tett merész és lenyűgöző vállalást”, amely képes a magas színvonalú tartalmat a nagyközönség számára is befogadhatóvá tenni. Hangsúlyozta, hogy a 2025-ös Jókai-emlékév inspiráló hatása is hozzájárult a kiállítás megszületéséhez, és rámutatott: a tárlat „időutazásra hív Jókai képzeletének világába”, ahol a jövő számunkra már a múlt. Mint fogalmazott, a kiállítás nem kész válaszokat ad, hanem továbbkérdez, és arra ösztönöz, hogy merjük szabadon engedni a teremtő képzelőerőt.
Kiss-Hegyi Anita beszédében hangsúlyozta, hogy a kiállítás ezt a különleges időbeli hidat teszi láthatóvá, ahol „a XIX. század alkotóereje találkozik a XXI. század technológiai lehetőségeivel”. Rámutatott, hogy Jókai Mór műve egyszerre fantasztikus és meglepően ismerős jövőképet rajzolt meg, amely bizonyítja: „a jövő megértéséhez mindig a jelen mély ismeretén keresztül vezet az út”. Kiemelte a kéziratok digitális feldolgozásának jelentőségét is, amely nemcsak megőrzi, hanem új értelmezési dimenziókba is helyezi az életművet, és közelebb viszi az olvasót az alkotói folyamathoz.
[7]
[8]
[9]
[10]
[11]
[12]
A kiállítás kurátorai – Feke Eszter, az OSZK Kézirattárának kutatója, Sulics Fruzsina, az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár kutatója, valamint dr. Veres Miklós, a Petőfi Irodalmi Múzeum Múzeumi Dokumentációs Adattárának főosztályvezetője – a tárlatot egyfajta felfedezőútként értelmezték, amely játékos módon vonja be a látogatót Jókai gondolkodásába. Feke Eszter kiemelte, hogy a regényben a repülés az ember ősi vágyának jelképe, és „»A jövő század regénye« egy ideális Ikarosz-történet”, amely a technikai fejlődés és az emberi törekvések kérdéseit állítja középpontba. Sulics Fruzsina hangsúlyozta, hogy a mű kérdésfelvetései napjainkban is aktuálisak, és a kiállítás célja, hogy a látogatót saját kérdéseinek megfogalmazására ösztönözze. Veres Miklós személyes élményén keresztül emelte ki a mű időről időre megújuló hatását, megjegyezve, hogy a regény „mindig hordozott egy olyan olvasatot, ami a mindenkori olvasó számára aktualitást és átélhető élményt adott”, és a mostani kiállítás nem egy utazás végállomása, hanem a regény befogadástörténetének újabb fejezete.
[13]A tárlat Jókai Mór az 1870-es évek első felében írt, 1952 és 2000 között játszódó, az első magyar sci-fiként is emlegetett regényére épült. A kiállítás három terme a Jókai által elképzelt jövő és a XX. század második felének valós történelme közötti párhuzamokat mutatja be, miközben betekintést nyújt az író szellemi előzményeibe is. A látogatók megismerhetik Verancsics Faustus XVI. századi ejtőernyős rajzát, valamint üstökösmegfigyelésekhez kapcsolódó dokumentumokat. A kiállítás része Morus Tamás „Utópia” című művének 1518-as bázeli kiadása és Jonathan Swift „Gulliver utazásai” című regénye is, továbbá Karinthy Frigyes és Szathmári Sándor műveihez kapcsolódó alkotások.
A bemutatott anyag különlegességét az adja, hogy a ritkán látható dokumentumok és tárgyak – köztük a Jókai regényében szereplő aerodromhoz hasonló csapkodószárnyú repülőgépmodell, dinoszauruszleletek és pilótaegyenruhák – mellett a XX. századi művészeti és gondolkodói reflexiók is megjelennek. A tárlat felidézi Bódy Gábor filmművészetét, Cseh Tamás 1961-ben indult bakonybéli „indiánozását”, az idén elhunyt Maurer Dóra metszeteit, valamint a szamizdat és a zenei underground jelentős alkotásait. Kiemelt szerepet kapnak Kondor Béla repüléssel kapcsolatos metszetei és Mokry Mészáros Dezső alkotásai is.
A tárlat egyúttal kapcsolódott ahhoz a korábbi együttműködéshez is, amelynek során az Országos Széchényi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum a Copia felületen [14] először tette egyben hozzáférhetővé a regény fizikailag külön őrzött kéziratrészeit, lehetővé téve a teljes mű digitális megismerését és összehasonlító vizsgálatát.
[15]
[16]
A kiállítás anyaga az OSZK mellett a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Herman Ottó Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, az ELTE Egyetemi Könyvtár, az ELTE HTK Művészettörténeti Intézet Adattár és a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményeiből, valamint magántulajdonból válogatott.
„A jövő század regénye” című kiállítás [17]2026. március 31. és június 30. között várja az érdeklődőket az OSZK-ban a könyvtár nyitvatartási idejében; megtekintése 14 éves kortól ajánlott.
[18]
[19]
[20]
[21]
További képek [22]