Jókai 200 – Jókai Mór kései, eddig kiadatlan versei váltak elérhetővé a Copia virtuális archívumban

2025/02/17

2025. február 17–19. között a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár adott otthont a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett tudományos és emlékkonferenciának.

A konferencia megnyitóján ünnepélyes nyitóbeszédet mondott Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója, Demeter Szilárd, az MNMKK elnöke és Kecskeméti Gábor, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet igazgatója.

Demeter Szilárd kiemelte Jókai kultúraterjesztő szerepét és a fiatalok nevelésére gyakorolt hatását. Hangúlyozta, hogy Jókai nem csak történeteket mesélt, hanem megszállott kutató is volt, és már a 19. században felismerte: az ember nem lehet korlátlan Isten a természet felett.

Rózsa Dávid bejelentette, hogy a nemzeti könyvtár digitalizált gyűjteményében, a Copia nevű virtuális archívumban elérhetővé váltak a Kézirattárban őrzött Jókai-versek. A költő most felkerült hetvenhárom költeményéből hatvan Nagy Bellához íródott. A hetvenhárom vers – amelyből negyvenhét eddig kiadatlan volt, például a Felségfolyamodvány az én Királynémhoz, a Szent testvérszeretet és A Kenyér Bálban – mostantól szabadon hozzáférhető a nagyközönség számára, lehetőséget adva a szakmai és irodalomkedvelő közönségnek, hogy mélyebben megismerje Jókai lírai oldalát.

A Copia felületére kerülő kéziratok kiemelkedő fontossággal bírnak: a képanyag jól használható, a felvételek nagyíthatók, a kutatóknak már nem lesz szükségük az eredeti autográfok kézbevételére. Másrészt ezek a dokumentumok remekül használhatók az oktatásban is – akár kutatómunkák, nagyobb projektek során –, és közelebb hozhatják az érdeklődőket a magyar irodalomhoz, hiszen a Copia bárhonnan ingyenesen elérhető.

Az eseményt az MNMKK OSZK, a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet, a Jókai 200 kutatócsoport és a Szegedi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolája szervezte. A konferencia címe Jókai Mór egy ikonikus gondolatát idézte: „Voltam szeretve és voltam gyűlölve, mint talán senki más.” Jókai Mór öröksége: a Jókai-hagyaték és a magyar irodalmi hagyomány. Az esemény három napja alatt tizenkét ülésszakban harminckét előadás hangzott el, amelyek a Jókai életművével kapcsolatos legaktuálisabb kutatási eredményeket is bemutatták. A konferencia célja volt továbbá, hogy új megvilágításba helyezze a magyar prózaírás egyik legtermékenyebb és számos külföldi nyelven is olvasható alakjának irodalmi örökségét.

A tanácskozás harmadik napján Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója mutatta be a „Jókai Mór” megnevezéssel kiadott, 20 000 Ft névértékű ezüst és 3 000 Ft névértékű színesfém emlékérméket.

A Kovács Zoltán szobrászművész által tervezett jubileumi emlékérmékkel indult a jegybank 2025. évi emlékérme-kibocsátási programja. Az MNB nagy hangsúlyt fektet a kulturális emlékezet ápolására, ennek egyik kiváló lehetősége az emlékérmék kibocsátása. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 5 000-5 000 darab készíthető.