Thomas Mann, Albert Einstein és Fedák Sári könyvei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

2026/01/06

2026-ban több mint ezer mű válik közkinccsé, így ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK). Az első négyszáz kötetet január 1. óta böngészhetik az olvasók.

A MEK Magyarország legrégibb, immár három évtizedes múltra visszatekintő elektronikus könyvtára. Az OSZK által működtetett szolgáltatás ezzel is hozzájárul a nemzeti örökség ápolásához és megőrzéséhez, valamint elérhetőségének biztosításához az olvasók számára. A MEK 2025-ben több mint harmincmilliós látogatottságot ért el. A nemzeti könyvtár digitalizáló központjának teljesítménye az európai élvonalban van több mint 14 millió levilágított oldallal.

A 2026. január 1-jétől hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány terén tevékenykedett, 1955-ben elhunyt szerzők életművéből merít. Olyan kiemelkedő személyiségek életművéből válogathatnak az érdeklődők, mint az irodalmi Nobel-díjas Thomas Mann (1875–1955), a XX. századi világirodalom nagy alakja, akinek többek között Doctor Faustus és Mario és a varázsló című művének magyar fordítása is elérhetővé vált; a fizikai Nobel-díjas Albert Einstein (1879–1955), minden idők egyik legnagyobb hatású tudósa, a Hogyan látom a világot című könyv szerzője; legendás színművészünk, Fedák Sári (1879–1955), akinek Útközben címmel látott napvilágot kétkötetes memoárja.

Péterfy Tamás (1871–1955) székely történeteivel, színdarabjaival és humoros tárcáival vált népszerűvé. Böszörményi Jenő (1882–1955) református lelkész, novellista, néprajzi szakíró, Móricz Zsigmond barátja volt. A szegedi születésű Pogány Vilmos (1882–1955) Willy Pogany néven szecessziós könyvillusztrációival, díszlet- és jelmezterveivel szerzett hírnevet előbb Londonban, majd New Yorkban és Hollywoodban. Nagykállói Kállay Miklós (1885–1955; nem azonos az 1942 és 1944 közötti miniszterelnökkel) a két világháború közötti konzervatív irodalom reprezentánsaként többek között a Napkelet című folyóiratot szerkesztette Tormay Cécile utódjaként, drámákat írt a Nemzeti Színház számára, spanyol, német és francia szerzők (például Honoré de Balzac, Alexandre Dumas, Gustave Flaubert) regényeit ültette át magyarra. A debreceni Térey Sándor (1886–1955; nem rokona a szintén debreceni Térey Jánosnak) elsősorban Villon, Baudelaire, Verlaine és Stefan Zweig műfordítójaként alkotott maradandót. Gosztonyi Ádám (1892–1955) népszerű cikkeket írt budapesti és amerikai lapokba; könnyed regényei stílusára mindenekelőtt Heltai Jenő hatott. Nadányi Zoltán (1892–1955) újságíró, költő, műfordító többek között a Nyugat szerzőjeként és Bihar vármegye levéltárosaként, főlevéltárosaként működött.

A szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejártát követően a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.