2026-ban több mint ezer mű válik közkinccsé, így ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában. Az első négyszáz kötetet január 1. óta böngészhetik az olvasók.
2026-ban több mint ezer mű válik közkinccsé, így ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK). [1] Az első négyszáz kötetet január 1. óta böngészhetik az olvasók.
A MEK Magyarország legrégibb, immár három évtizedes múltra visszatekintő elektronikus könyvtára. Az OSZK által működtetett szolgáltatás ezzel is hozzájárul a nemzeti örökség ápolásához és megőrzéséhez, valamint elérhetőségének biztosításához az olvasók számára. A MEK 2025-ben több mint harmincmilliós látogatottságot ért el. A nemzeti könyvtár digitalizáló központjának teljesítménye az európai élvonalban van több mint 14 millió levilágított oldallal.
A 2026. január 1-jétől hozzáférhető gyűjteményrész a kultúra és a tudomány terén tevékenykedett, 1955-ben elhunyt szerzők életművéből merít. Olyan kiemelkedő személyiségek életművéből válogathatnak az érdeklődők, mint az irodalmi Nobel-díjas Thomas Mann (1875–1955), a XX. századi világirodalom nagy alakja, akinek többek között Doctor Faustus [2] és Mario és a varázsló [3] című művének magyar fordítása is elérhetővé vált; a fizikai Nobel-díjas Albert Einstein (1879–1955), minden idők egyik legnagyobb hatású tudósa, a Hogyan látom a világot [4] című könyv szerzője; legendás színművészünk, Fedák Sári (1879–1955), akinek Útközben [5]címmel látott napvilágot kétkötetes memoárja.
[6]
[2]
[3]
Péterfy Tamás (1871–1955) székely történeteivel, színdarabjaival és humoros tárcáival vált népszerűvé. Böszörményi Jenő (1882–1955) református lelkész, novellista, néprajzi szakíró, Móricz Zsigmond barátja volt. A szegedi születésű Pogány Vilmos (1882–1955) Willy Pogany néven szecessziós könyvillusztrációival, díszlet- és jelmezterveivel szerzett hírnevet előbb Londonban, majd New Yorkban és Hollywoodban. Nagykállói Kállay Miklós (1885–1955; nem azonos az 1942 és 1944 közötti miniszterelnökkel) a két világháború közötti konzervatív irodalom reprezentánsaként többek között a Napkelet című folyóiratot szerkesztette Tormay Cécile utódjaként, drámákat írt a Nemzeti Színház számára, spanyol, német és francia szerzők (például Honoré de Balzac, Alexandre Dumas, Gustave Flaubert) regényeit ültette át magyarra. A debreceni Térey Sándor (1886–1955; nem rokona a szintén debreceni Térey Jánosnak) elsősorban Villon, Baudelaire, Verlaine és Stefan Zweig műfordítójaként alkotott maradandót. Gosztonyi Ádám (1892–1955) népszerű cikkeket írt budapesti és amerikai lapokba; könnyed regényei stílusára mindenekelőtt Heltai Jenő hatott. Nadányi Zoltán (1892–1955) újságíró, költő, műfordító többek között a Nyugat szerzőjeként és Bihar vármegye levéltárosaként, főlevéltárosaként működött.
A szerzői jogi védelem Magyarországon a szerző halálát követő hetven évig érvényes. Ezen időszak lejártát követően a művek közkinccsé válnak, azaz szabadon másolhatók, terjeszthetők és feldolgozhatók.
[7]
[8]
[5]