Az olvasás harmonikus körülményeinek megteremtéséhez nélkülözhetetlen az esztétikus, ízléses kiállítású könyv, mely a szemet gyönyörködteti, az elmét pallérozza, szórakoztat és/vagy tanít. Egy szép könyv kézbevételével kellemes izgalom fog el bennünket, és szeretnénk máris átadni magunkat az olvasás örömének, kedvenc olvasóhelyünk után sóvárogva, legyen az egy öreg fotel vagy akár egy fa kényelmes ága.
A mai korszerű eszközöket felhasználó nyomdatechnika és könyvtervezés jól sikerült művei mellett ugyanazt az örömet éljük át, mint amikor a huszadik század kezdetén alkotó legjelentősebb magyar könyvművészek köteteit tarthatjuk kezünkben. A tartalmat szolgáló, ahhoz idomuló külső megjelenés, a szöveges és fehér területek arányainak megtervezése, a betűk típusa és mérete, a papír minőségének kiválasztása, a grafikák és illusztrációk elhelyezése, a könyvborító, melyet válogatáskor először pillantunk meg, mind elengedhetetlen ismérvei az igényes művészi kiadványnak, mely saját belső harmóniánk egyensúlyát szolgálja.
Kner Imre, Tevan Andor, Haiman György – három név, amely meghatározta a huszadik század elejének magyarországi könyvművészeti törekvéseit, három tipográfus, akik szakmai, rokoni, baráti szálakkal kapcsolódtak egymáshoz. Kner Imre és Tevan Andor kollégák és barátok voltak, akik a személyes találkozásokon kívül gyakran váltottak levelet is egymással, Haiman György pedig maga is Kner gyermekként, Knerék nyomdájában cseperedett. A magukkal szemben megkövetelt elvárások, az igényesség, minőség, arányosság, harmónia kifejezése mindhárom könyvművész munkájában megnyilvánult, a hivatalos nyomtatványoktól, reklámanyagoktól kezdve a könyvsorozatokon át egészen a szépséges bibliofil kiadványokig.
Kner Imrét fizikailag is elpusztította az igazságtalan és könyörtelen rendszer, Tevan Andornak hivatása gyakorlását tették lehetetlenné nagy múltú nyomdájának államosításával, ahonnan hamarosan őt magát is eltávolították. Csak Haiman Györgynek adatott meg, hogy könyvművészetét, írói és tipográfiai tehetségét kibontakoztathassa, és méltóképpen megemlékezhessen tanítómestereiről.
A modern magyar könyvművészet megteremtésében Kner Imre és Tevan Andor nyomdái mellett több, kisebb kiadó (pl. Amicus, Bisztrai Farkas Ferenc, Genius, Magyar Szemle Társaság, Officina, Rózsavölgyi, Sacelláry, Táltos) is jelentős szerepet töltött be. Céljuk nemcsak az amatőr kiadványokat kereső szűkebb olvasóközönség igényeinek kiszolgálása volt, de arra is törekedtek, hogy a szélesebb és kevésbé tehetősebb rétegekhez is színvonalasabb formában juttassák el köteteiket, valamint hasonmások kiadásával is foglalkoztak. A külső mellett a tartalomra is nagy hangsúlyt fektettek, amit a kortárs magyar és külföldi szépirodalom bemutatásával és a modern művészeti törekvések felkarolásával valósítottak meg. Az 1920-ban megalakult Magyar Bibliofil Társaság nemcsak kiadói tevékenységével kívánta a könyvművészetet szolgálni, hanem rendszeresen szervezett tematikus kiállításokat is a bibliofil kiadványok bemutatására.
Az Országos Széchényi Könyvtár Szentségtörés a csúnya könyv című kiállítása a három könyvművész munkássága mellett, a Magyar Bibliofil Társaság megalakulását, tevékenységét és kiadványait is bemutatja, valamint ízelítőt ad a magyar könyvművészet célkitűzéseit magáévá tevő kisebb kiadók alkotásaiból.
A kiállítás a könyvtár 7. szinti katalógusterében 2014. június 13-tól szeptember 13-ig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejében.
A kiállítás plakátja