Középpontban a papírrestaurálás

2023. december 11-én tartották a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Restaurátor Szakosztályának szakmai előadói napját könyvtárunkban.

Az esemény nyitó előadásában Érdi Marianne, a PNYME Restaurátor Szakosztályának elnöke, az OSZK Állományvédelmi és Restauráló Osztályának munkatársa adott áttekintést a papírrestaurátor-képzésről, amelyet másfél éve indítottak újra. A szakmai nap gerincét jelentő előadások több ponton is kapcsolódtak egymáshoz.

Kovács Rebeka, az OSZK munkatársának előadása (Két díszalbum restaurálásának összehasonlítása) a díszalbumok restaurálása közben felmerülő kritikus problémákra mutatott rá meglehetősen érzékeny módon, hiszen azonos problémákat állított szembe egymással, miközben párhuzamokat keresett a rendelkezésre álló megoldások között.
Ehhez kapcsolódott Balogh Sándor, a PIM munkatársának előadása (Könyvkötés-restaurálások tanulságokkal), amelyben – egy fényképalbumra vonatkozóan – három különböző sérüléstípussal szemléltette a restauráló munka folyamatát.
Ezután Franges Krisztina, az OSZK munkatársának előadásában (A design és a gépesítés szerepe az Országos Széchényi Könyvtár állományvédelmében) a csomagolástechnikáról volt szó a hosszú távú megőrzés tekintetében, majd Darabos Edit, az Iparművészeti Múzeum munkatársa történeti keretben tartott előadást (Tradíció és megújhodás. Modern, festett előzékpapírok 1890–1930 között) az előzékpapírokról.

Lengyel Boglárka, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti fémrestaurátora Kmety György szablyájáról és a Szent Jobb ereklyéről és ereklyetartóról 3D technológiával készült másolattal kapcsolatos tapasztalatait mutatta be (Fém műtárgymásolatok, rekonstrukciók és a 3D technológia). Később Fehrentheil Henriette, az Ars Alba Restaurátor Bt. munkatársa beszélt az esztergomi Fugger-gyűjteményben lévő kötetek egészpergamen kötéseinek tisztításáról, a szakadt gerincek, táblák kiegészítéséről (Az esztergomi Fugger Gyűjtemény konzerváló kezelése). 

A szakmai napon Tóth Zsuzsanna, az OSZK munkatársa a Ferenc pápának miniszterelnöki ajándékként készített Pray-kódex kötésének tervezésekor felhasznált adatokat és jellemzőket ismertette, majd bemutatta a kötésrekonstrukció folyamatát (A Pray-kódex díszmásolatának készítése). A felbecsülhetetlen értékű kézirategyüttest a pozsonyi káptalan adományozta a nemzeti könyvtárnak 1813-ban, és Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész nevezte el Pray György (1723–1801) jezsuita történészről, aki 1770-ben először adott hírt róla. A Pray-kódex a 12. századi magyarországi egyházi kultúra egyik legfontosabb dokumentuma, ebben olvasható a Halotti beszéd és könyörgés, legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk.

A szakmai napot kötetlen beszélgetés zárta.