Már 150 füzet olvasható a Napút irodalmi és kulturális folyóirat mellékletéből, a Káva Téka: Napút füzetek című sorozatból a Magyar Elektronikus Könyvtárban. A sorozatban olyan ritkaságszámba menő kiadványok is szerepelnek, mint például Rabindranath Tagore vagy T. S. Eliot verseinek fordításai és Laura Simeoni válogatott elbeszélései.
Már 150 füzet olvasható a Napút irodalmi és kulturális folyóirat mellékletéből, a Káva Téka: Napút füzetek című sorozatból a Magyar Elektronikus Könyvtárban [1] (MEK). A lap 1999 óta folyamatosan, évente tíz alkalommal jelentkezik, melléklete pedig 2006-tól jelenik meg, amelyek közül valamennyi megtalálható a MEK gyűjteményében.
A füzetek között mesét, kisregényt, elbeszélést, elbeszélő költeményt, szonettfüzért, haikut, verset, színdarabot, levelezést, levélesszét, memoárt, műfordítást, műelemzést, tanulmányt, esszét, interjút, illetve a Cédrus Művészeti Alapítvány irodalmi és az Országos Idegennyelvű Könyvtár műfordítói pályázataira érkezett pályaműveket is megtalálhatjuk. Mindezek mellett a szakirodalom is jelen van, irodalomtudományi, kultúrtörténeti, történelmi, filozófiai, esztétikai, természettudományos és művészeti írások is helyet kaptak a sorozatban. Pályakezdő alkotók, felfedezett tehetségek, ismert írók, költők és szakírók nevei egyaránt szerepelnek a kínálatban.
A sorozatban olyan ritkaságszámba menő kiadványok is szerepelnek, mint például Rabindranath Tagore [2] vagy T. S. Eliot verseinek [3] fordításai, Laura Simeoni [4] válogatott elbeszélései, vagy korabeli dokumentumok alapján készült írás a francia forradalom idején fogságba esett XVII. Lajos gyermekkirály börtönőreiről [5]. Ezen kívül olvashatunk esszét, tanulmányt a titokzatos evolvensről [6], valamint Turandotról [7], továbbá Jessze fájáról [8], de akár de akár az öregek tiszteletéről [9] vagy a Magyar Királyság és a Kijevi Rusz [10] 10–11. századi kapcsolatairól, de még a magyar népszínművek [11] történetéről is.
A kiadványok között a magyar irodalom és- képzőművészet képviselőnek alkotói profilját bemutató füzetek is szerepelnek. Füzesséry Magdolna [12] (1894–1975) erdélyi származású festő- és szobrászművészről, Ambrus Zoltán [13] (1861–1932) íróról, Barta Lajos [14] (1878–1964) drámaíróról, Lászlóffy Aladár [15] (1937–2009) költő-író-műfordítóról és Lászlóffy Csaba [16] (1959–2015) költőről is olvashatunk.