A 2023. április 13–15-én megrendezett tudományos tanácskozáson a Régi Nyomtatványok Tára munkatársai is előadást tartottak.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat–Pázmány Péter Katolikus Egyetem Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoportja (BILK) 2023. április 13–15-én rendezte meg XVI. Lelkiségtörténeti konferenciáját. A tudományos tanácskozás A lelkiségi és a világi irodalom, illetve a művészet egymásra hatása a magyar régiségben címmel a profán és a vallásos tartalmak találkozási pontjait járta körül.
[1]Az OSZK és a BILK közötti együttműködés keretében a Régi Nyomtatványok Tára egykori RMNy-munkaközösségének több tagja is előadást tartott.
P. Vásárhelyi Judit senior kutatónk Intrare per arctam viam … (Máté 7,13–14) és Pythagoras betűje című előadása az Y betűnek a bűnös és az erényes életutat szimbolizáló hagyományát tekintette át az ókortól kezdődően a keresztény értelmezéseken át. Elsőként Petrarca kapcsolta össze a Máté evangéliumában olvasható intelemmel a széles és a keskeny útról. E jelentése kapott hangsúlyt a reneszánsz betűművészetben és a svájci reformáció nyomdászjelvényeiben. A régi magyar irodalomban Janus Pannonius írt latin epigrammát róla, Szenci Molnár Albert képverse, valamint Kálvin Institutiója magyar fordításának címlapján olvasható magyar verses értelmezése pedig a bibliai tanítást foglalta össze.
[2]Kovács Eszter: Áhítattal az asztal körül – Étkezéshez kapcsolódó biblikus cseh nyelvű énekek és imák a 17. századi magyarországi nyomtatványokban című előadása a – szintén általa összegyűjtött – hatalmas hazai biblikus cseh nyelvű verses szövegkorpuszból válogatott. Az étkezéshez kötődő kegyes előírások és javaslatok bemutatásával egyúttal a korabeli csehországi és felső-magyarországi gasztronómiába is bepillantást engedett.
[3]Perger Péter a 17. század második felében készült hazai kalendáriumok naptárrészében közölt perikópák, azaz az adott vasárnapra szóló evangéliumi szakaszok summáinak főbb jellemzőit, textológiai összefüggéseit vizsgálta (Perikópák a kalendáriumokban). Néhány lőcsei kalendárium esetében a szentírási helyek közlésének frissen felfedezett változatai alapján vált ismertté, hogy ezekből a katolikus olvasókat megcélzó kiadások is készültek.
Túri Klaudia, a Régi Nyomtatványok Tára munkatársának Szibillák a kora újkori könyvek lapjain című előadása gyakorlati okokból nem hangzott el a konferencián, azonban a beszámolókat összegyűjtő kötetben helyet fog kapni. Így majd írott formában is megismerhetjük a 15–16. századi hazai és európai könyvek lapjain felbukkanó, Apollón papnőiből kereszténnyé vált szibillákat.
A konferencia programfüzete [4]