Az OSZK a magyar írott kulturális örökség őrzőjeként folyamatosan digitalizálja és publikálja a szerzői jogi kötelmek alól felszabadult életműveket is. A magyar kultúra napja alkalmából az OSZK egyszerre mintegy 180 művet tett ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé a mintegy 25 000 tételt tartalmazó, külsejében megújult Magyar Elektronikus Könyvtárban.
[1]
Az OSZK a magyar írott kulturális örökség őrzőjeként folyamatosan digitalizálja és publikálja a szerzői jogi kötelmek alól felszabadult életműveket is. 2024. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából az OSZK egyszerre mintegy 180 művet tett ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé a mintegy 25 000 tételt tartalmazó, külsejében megújult Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK).
[2]
[3]
[4]
[5]
Az Erdélyben született Nyirő József (1889–1953) elbeszélései tragikus emberi sorsokat ábrázolnak; plasztikus leírással láttatják a természetet, a havasok pásztorait, favágóit, szénégetőit. Művei közül a legismertebb a Jézusfaragó ember [3], a Kopjafák [2] és a Havasok könyve [4] című elbeszélésgyűjtemény, az Uz Bence [6] és a Madéfalvi veszedelem I–II. [7] című regény. Uz Bence karakterét a Jávor Pál főszereplésével elkészült 1938-as filmadaptáció is népszerűsítette. Az említett kötetekkel együtt összesen tizenhárom Nyirő-művet találnak az olvasók a MEK felületén.
[8]Szép Ernő (1884–1953) költő, regényíró, újságíró és színpadi szerző volt egy személyben. Kabarétréfáival és egyfelvonásos műveivel, mint a Kabaret-dalok [9], a Május [10], a Patika [11] vagy a Vőlegény [12], a hazai színházi abszurd humor megteremtője lett – e művei napjainkban is keresett és játszott előadások. Regényei a lírai hangvételű elbeszélő próza jelentékeny alkotásai. Legismertebb közülük a Lila ákác [5], A jázminok illata [13] és 1944-es pokoljárásának – Legeza Ilona szavaival – „hiteles és szívszorító” krónikája, az Emberszag [14]. Szép Ernő negyvenhat kötete olvasható mostantól a MEK-ben.
A tanítóként végzett Bagdy István (1882–1953) többkötetnyi hazafias verset, magyarnóta-szöveget írt. A Kossuth-díjas Gábor Andor (1884–1953) negyvenhárom, változatos műfajú műve is felkerült a digitalizált tételek közé.
Páratlan életút áll Fábián Gáspár (1885–1953), az 1920-as évek egyik legfoglalkoztatottabb építésze mögött. Iskolákat, kórházakat, száznál is több templomot épített történelmi stíluselemekkel. Nevéhez fűződik többek között a Szent Margit Gimnázium, a Felső Építő Ipariskola, azaz a mai Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom, az Üllői úti Szent Kereszt-templom. Könyveiben ötvözte a szak- és a szépirodalmi elemeket; a Magyar fogadalmi és emléktemplomok [15] és az Isten kőmívese [16] ma is izgalmas olvasmány az építészet és művelődéstörténet iránt érdeklődők számára.
[17]
[18]A magyar kultúra napja alkalmából felkerült új címek között megtalálható az első magyar földön nyomtatott könyv, az 550 éves Chronica Hungarorum, azaz a Budai krónika [19], valamint az ennek 2023-ban kiadott facsimiléjéhez készült latin átiratot, magyar fordítást, magyar és angol nyelvű kísérőtanulmányt tartalmazó kötet [20].
A Régi magyarországi nyomtatványok 5. (1671–1685) [21] kötetével az OSZK-ban tovább folytatódik az a szellemi hagyomány, amelynek régóta otthona a nemzeti könyvtár. A kötet nem csupán a 17. századi könyvkultúránk gazdagságát bemutató retrospektív bibliográfia, hanem egyúttal adózás a 2022-ben kilencvenkilenc évesen elhunyt Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, bibliográfus, Borsa Gedeon emléke előtti is.