A Magyar Művészeti Akadémia konferenciáján eddig kevéssé ismert dokumentumok és összefüggések kerültek előtérbe.
[1]
2025. június 10-én a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata nagyszabású, egész napos konferenciát rendezett „Szólítlak, hattyú – 100 éve született Nagy László” [2] címmel, a költő születésének centenáriuma alkalmából.
A rendezvényen a művészetelmélet és a társművészetek elismert hazai kutatói tizenhárom előadásban tárgyalták a Kossuth-díjas költő művészetének sokrétű kapcsolódásait más művészeti ágakhoz: a képzőművészethez, a zenéhez, a népművészethez, a filmhez és az építészethez. A tanácskozás egyik érdekes előadását kollégánk, Deák-Sárosi László filmesztéta, a nemzeti könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútárának munkatársa tartotta.
Deák-Sárosi László előadásában arra a kapcsolódási pontra világított rá, amely Nagy László költészetét és a huszadik századi magyar filmtörténet egyik különleges darabját, az 1974-ben bemutatott, Hószakadás című játékfilmet köti össze. A magyar és külföldi koprodukcióban készült film egy fiktív történeten keresztül mutatja be a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg katonáinak sorsát, deheroizáló, olykor provokatív módon. A költő a bemutató után naplóbejegyzésben reagált a Hószakadás mondanivalójára, amelyben értő figyelemmel és kritikai érzékenységgel elemezte a film állításait, majd e reflexiókból verset is formált. A Hószakadás a szívre című költemény politikai okokból közel négy évig nem jelenhetett meg. A vers csak 1978. január 21-én látott napvilágot az Élet és Irodalom hasábjain, s ezzel egyúttal Nagy László utolsó, életében megjelent művévé vált – valódi hattyúdalként.
A vers előadásban elhangzó változatát a közönség a 2005-ben, a Hungaroton Records gondozásában megjelent hanglemezről is megismerheti, illetve elérhető az alábbi linken. [3]