2025. október 3. és 5. között rendezték meg az interdiszciplináris konferenciát, melyen előadott Deák-Sárosi László filmesztéta, a Történeti Fénykép- és Interjútár munkatársa.
[1]
2025. október 3. és 5. között Egerben rendezték meg a 24. Semiotica Agriensis – A cirkusz jelvilága című interdiszciplináris konferenciát, amely a szemiotikai, művelődéstörténeti, filozófiai, nyelvészeti, irodalmi és művészeti megközelítéseket ötvözve vizsgálta a cirkusz sokrétű jelvilágát.
A rangos szakmai eseményt idén is a Magyar Szemiotikai Társaság, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Kara és Művészeti Karának Mozgóképművészeti Intézete, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete és Doktori Iskolája szervezte, amelyekhez ezúttal a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ is csatlakozott.
A háromnapos eseményen tíz egyetem és intézmény képviselői tartottak előadásokat, összesen harmincöt referátumban tárgyalva a cirkusz történeti és elméleti vonatkozásait, valamint kapcsolatait az irodalommal, a színházzal és a filmmel. A tudományos programot cirkuszi mutatványok is színesítették, a résztvevők pedig a Fővárosi Nagycirkusz közreműködésével maguk is kipróbálhatták a cirkuszi hintát és más akrobatikus eszközöket.
[2]Munkatársunk, Deák-Sárosi László filmesztéta, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútárának munkatársa Cirkusz apokalipszis Federico Fellini Zenekari próba (1978) című filmjében címmel tartott előadást. Elemzésében a világhírű olasz rendező cirkuszi motívumait és bohócarchetípusait vizsgálta, rámutatva, hogy a film parabolikus történetében – egy lázadásba és tragédiába torkolló zenekari próba során – a nyugati kultúra hanyatlása és a közös művészet, mint a zenekari muzsikálás és a filmművészeti alkotás, szétesésének lényege jelenik meg. Deák-Sárosi értelmezése szerint Fellini alkotása a filmtörténeti modernizmushoz kapcsolódva önkritikus éllel boncolgatja a kultúra továbbélésének kérdéseit, miközben az 1968-as diáklázadások ellentmondásos örökségére is utal.
A konferencia első napján Balázs Géza és Pölcz Ádám bemutatták az előző évi rendezvény válogatott előadásaiból szerkesztett, A film szimbolikája című tanulmánykötetet, [3] amelyben Deák-Sárosi László A mozgókép retorikája – A szimbólum a filmben című írása is megjelent. A szervezők egyúttal bejelentették, hogy az idei konferencia válogatott anyaga jövőre szintén önálló kötetben lát majd napvilágot.
A rendezvény részletes programja és a konferenciáról készült beszámolók elérhetők az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem [4] (EKKE), a Fővárosi Nagycirkusz [5] (FNC) és a Magyar Szemiotikai Társaság [6] (MSZT) honlapján.