2025. november 12-én, szerdán a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjában tartották a Digitalizálási újdonságok és digitális tartalmak metaadat-kezelése című szakmai konferenciát.
[1]
[2]
2025. november 12-én, szerdán a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjában tartották a Digitalizálási újdonságok és digitális tartalmak metaadat-kezelése című szakmai konferenciát. [3]
Az esemény a digitalizálás legújabb trendjeit, a technológiai fejlesztéseket, a tartalomszolgáltatás és a metaadat-kezelés aktuális kérdéseit járta körül, egyúttal teret adott a szakmai tapasztalatcserének és a hazai intézmények közötti együttműködések bemutatásának.
A rendezvényt Farkas István András, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Műszaki Könyvtáros Szekciójának elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta a szakmai összefogás és a tudásmegosztás fontosságát a gyorsan fejlődő digitális környezetben.
A konferencia első előadását Holl András, az MTA KIK informatikai főigazgató-helyettese tartotta A digitalizált tartalmakat közreadó szoftverek supportját támogató munkacsoport létrehozása címmel. Előadásában bemutatta a könyvtári és tudományos tartalmak közreadását segítő szoftverek fejlesztését és a szakmai együttműködést erősítő új munkacsoport létrehozását, amely a fenntartható informatikai támogatás biztosítását célozza.
Ezt követően Louscha László, a Pedro Kft. műszaki vezetője Technológiai újdonságok a Zeutschel szkennereknél, AI vagy Ajjaj című előadásában ismertette a legújabb digitalizálási eszközöket, valamint azokat a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat, amelyek megkönnyítik a nagy tömegű dokumentumok precíz és biztonságos feldolgozását.
[4]
[5]
A nemzeti könyvtár szakmai tevékenységét Mészáros Tamás, az Országos Széchényi Könyvtár Gyűjteménymegőrzési Főosztályának vezetője mutatta be A nemzeti könyvtár együttműködései a digitalizálás terén című előadásában. Ismertetése átfogó képet adott az OSZK digitalizálási eredményeiről és módszertanáról, kitérve a tömeges, üzemszerű digitalizálás, valamint a nagyobb állományvédelmi körültekintést igénylő műtárgy-digitalizálás különböző megközelítéseire.
Mészáros Tamás részletesen beszélt az állományvédelmi szaktanácsadásról, a kár- és állapotfelmérésről, a digitalizálással kapcsolatos szaktanácsadásról és oktatási tevékenységről, valamint az intézményi együttműködések bővüléséről. Kiemelte az OSZK modern, európai szintű digitalizáló központjának létrejöttét, amely évente több mint tízmillió oldal feldolgozását teszi lehetővé. Mint hangsúlyozta, a nemzeti könyvtár eddig is kiváló minőségben digitalizált, de a mennyiségi növekedéshez a korábbi munkafolyamatok újratervezésére volt szükség. A folyamat minden szakaszában alapelv, hogy az állományvédelem aktívan részt vegyen a munkában. A muzeális és egyedi dokumentumok esetében a digitalizálást minden esetben restaurátori állapotfelmérés előzi meg, amely meghatározza a fényterhelést és a digitalizálás technikai paramétereit. Az OSZK ezen gyakorlatával nemzetközi szinten is példaértékű modell kíván lenni.
[6]
[7]
A konferencia programjában szerepelt Sipos István, a Softlink Hungary ügyvezető igazgatója is, aki Fájltól a felhasználóig – A digitalizált tartalmak életútja a Liberty könyvtári szolgáltatási platformban című előadásában bemutatta, miként válik a digitalizált tartalom elérhetővé a felhasználó számára a Liberty rendszerben a feldolgozástól az online szolgáltatásig.
A zárószekcióban Bilicsi Erika, az MTA KIK Szakinformatikai Osztályának osztályvezetője és Haász Antal, ugyanazon osztály osztályvezető-helyettese közösen tartott előadást Digitalizált tartalmak előállítása és szolgáltatása a REAL repozitóriumban és az Alma platformon címmel. Előadásukban a repozitóriumi szolgáltatások és a könyvtári integrált rendszerek együttműködésének lehetőségeit mutatták be, kiemelve a metaadat-kezelés és a tartalomszolgáltatás integrációját.
A rendezvény végén a vendégek műhelylátogatáson vehettek részt, ahol a gyakorlatban is megismerkedhettek a digitalizálási folyamatokkal és azok technológiai hátterével. A konferencia átfogó képet nyújtott a hazai digitalizálási törekvésekről, különösen azokról az innovatív fejlesztésekről, amelyek a tudományos és kulturális örökség hosszú távú megőrzését szolgálják.