A Könyvtárosok dolgozószobája 16. rendezvénye a jogi kihívásokat állította középpontba.
[1]
A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. november 11-én, kedden 15 órakor tartotta a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat tizenhatodik rendezvényét, amely ismét a mesterséges intelligencia kérdéskörét vizsgálta, ezúttal kifejezetten a szerzői és személyiségi jogi vonatkozásokra fókuszálva.
A beszélgetés résztvevői Krámli Gergely, adatvédelemmel, a mesterséges intelligencia és az információszabadság összefüggéseivel, valamint igényérvényesítéssel és vitarendezéssel foglalkozó ügyvéd, Rényi Mátyás Attila, az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Megőrzési Osztály osztályvezetője, továbbá Tömördi Boglárka, sajtó- és médiajoggal foglalkozó ügyvéd voltak.
A szakértők a mesterséges intelligencia megjelenésével összefüggő, egyre összetettebb kihívásokat elemezték, különös tekintettel arra, hogy az MI minden iparágban egyszerre jelent meg, fejlődése pedig soha nem látott ütemű, és a közeljövőben sem várható lassulás.
A kerekasztal résztvevői hangsúlyozták, hogy az edukáció kiemelten fontos mind a személyes, mind a vállalati adatok biztonságos kezelése szempontjából. Bár a könyvtárakban kisebb a visszaélés kockázata, a könyvtárosok is rendszeresen találkoznak érzékeny információkkal, ezért a tudatos adatkezelés ebben a környezetben is elengedhetetlen.
[2]
[3]
A szerzői jogi kérdések kapcsán elhangzott, hogy a jelenlegi jogértelmezés szerint szerző csak ember lehet, így az MI-vel készült alkotások jelenleg nem részesülnek szerzői jogi védelemben, ugyanakkor a szakértők szerint a jogi környezet hosszabb távon változhat. A digitális dokumentumok tárolásával és közzétételével kapcsolatban kiemelték, hogy a könyvtárak kezében az egyik legfontosabb eszköz a pontos metaadatolás, amely megfelelően elvégezve biztosítja a jogszerű kezelést. Az arc- és hangfelvételek közzététele kapcsán külön figyelmet kaptak a hagyatékok, amelyek a könyvtárakban gyakran előforduló esetek. Mivel elhunyt személyeknek már nincs személyiségi joguk, a kegyeleti jog tiszteletben tartása válik elsődlegessé; ezért is lényeges, hogy a jogtisztázás még a gyűjteménybe kerülés előtt megtörténjen, és a belső szabályzatok megfelelő iránymutatást adjanak.
A munkahelyi MI-használatról a szakértők kiemelték, hogy kerülni kell az ingyenes alkalmazások használatát, mivel ezek valódi „ára” sok esetben az átadott adat. Ezzel szemben a tiltás nem jelent valódi megoldást; a jövő munkavállalóinak kompetensen és biztonságosan kell tudniuk használni az MI-eszközöket.
A Könyvtárosok dolgozószobája 16. rendezvénye így átfogó, gyakorlati szempontokkal gazdagított képet adott arról, miként közelíthetők meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi és etikai kérdések a könyvtári szférában.