Az OSZK és az idén fennállásának százötvenedik évfordulóját ünneplő Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem között formálódó szoros együttműködés nyitányaként három nemzetközi jelentőségű magyar zeneszerző életművének javával, közel tízezer oldallal gyarapodott az ingyenesen, jó minőségben hozzáférhető kottakéziratok köre a Copia elnevezésű tartalomszolgáltatásban.
[1]
[2]
[3]
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az idén fennállásának százötvenedik évfordulóját ünneplő Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) között formálódó szoros együttműködés nyitányaként három nemzetközi jelentőségű magyar zeneszerző életművének javával, közel tízezer oldallal gyarapodott az ingyenesen, jó minőségben hozzáférhető kottakéziratok köre a Copia [4]elnevezésű tartalomszolgáltatásban. Közülük ketten ugyancsak évfordulósok: a száznegyven éve született Weiner Leó (1885–1960) és tanítványa, Farkas Ferenc (1905–2000), akinek százhuszadik születési évfordulóját ünnepeljük idén. Rajtuk kívül a XIX. századi nemzetközi zenei élet legendás személyisége, a Zeneakadémia megalapításában oroszlánrészt vállaló zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc (1811–1886) kottakéziratai és a vele kapcsolatos fényképek is mindenki számára közkincsként elérhetők mostantól.
Bár Liszt Ferenc relikviái világszerte prominens intézmények féltett kincsei, Magyarországon a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközponton kívül a nemzeti könyvtár zenei gyűjteménye őriz jelentős korpuszt – összesen 53 Liszt-autográfot. A most elérhetővé vált kompozíciók közül kiemelkedő jelentőségűnek számít a monumentális Faust-szimfónia [5] partitúrája, amely rengeteg ragasztással és javítással rendelkező ősváltozatának valamennyi részletébe először nyerhetünk betekintést.
[6]A nemzeti könyvtár gyűjteménye Liszt legfontosabb zongoraművei közül olyan fontos kompozíciók kéziratait tudhatja magáénak, mint a 2. Mefisztó-keringő [7], a Két legenda közül a 2., a Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár [8], a 19. magyar rapszódia, amelyben Liszt Ábrányi Kornél Csárdás nobles című művéből használt fel dallamokat. A Liszt-gyűjtemény érdekes forrása az az Erkel Sándor (1846–1900) – Erkel Ferenc (1810–1893) fia – kézírásában fennmaradt partitúra, amely Erkel Ferenc 1. Királyhimnuszának [9] Liszt által beékelt kézírásos javításait tartalmazza – ennek zenei anyaga rokon a Dózsa György című opera első felvonásbeli Fináléjával. Unikális jelentőséggel bír továbbá az a restaurált kézirat, amely az 1956-os belövések során sérült meg: a mindössze tízütemnyi dallamot tartalmazó emléklapon szereplő Magyar király-dal [10] a Rákóczi-nóta variánsa. A Liszt-autográfok között publikálásra került továbbá Mihail Glinka (1804–1857) egyik művének kézirata is: az 1. Spanyol nyitány (Jota aragonesa) [11] zongoraváltozatának egy részlete, amely az orosz zeneszerző és Liszt kézírásában maradt fenn.
A kottakéziratokon kívül idén a Lisztről készült és a Liszt életművéhez szorosan kapcsolódó történelmi felvételeket is publikálta a nemzeti könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútára, ezzel 1241-re nőtt a Fotótér [12] elnevezésű tartalomszolgáltatásban elérhető vonatkozó felvételek száma.
[5]
[7]
[8]
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Weiner Kuratóriuma engedélyével válhattak hozzáférhetővé az idén száznegyven éve született, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző és legendás kamarazene-tanár, Weiner Leó kompozíciói. Bár a komponista hagyatékát és életműve jelentős részét egykori alma matere őrzi, a nemzeti könyvtár zenei gyűjteményében megtalálható huszonkét Weiner-autográf közül az életmű olyan kulcsfontosságú művei jelennek meg tartalomszolgáltatásunkban, mint a Csongor és Tünde (op. 10) [13] színpadi kísérőzenéje; korai remekműve, a nagy nemzetközi tetszést aratott Vonóstrió (op. 6) [14]; egyik legnépszerűbb kamarazenei kompozíciója, a 2. (fisz-moll) hegedű–zongora-szonáta (op. 11) [15]; valamint a Coolidge-díjjal jutalmazott 2. vonósnégyes (op. 13) [16]. A Copián elérhető továbbá az elsőként népzenei alapanyagot felhasználó zenekari Szvit (op. 18) [17] és a világszerte ismert „Rókatánc”-tételt is tartalmazó 1. divertimento (op. 20) [18] kézirata is.
[13]
[16]
[19]
Weiner Leó és Siklós Albert (1878–1942), valamint Rómában Ottorino Respighi (1879–1936) tanítványa, a százhúsz évvel ezelőtt született Farkas Ferenc hagyatékát egy évtizeddel ezelőtt, 2015-ben helyezte el az OSZK-ban Farkas András (1945) karmester, a zeneszerző fia. A hagyatékban található több mint nyolcszáz kottakézirat feldolgozása idén fejeződött be, amelyből az évforduló alkalmával százhúsz tételből álló válogatást teszünk közzé a jogörökös engedélyével.
A kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző alkotásai közül valamennyi műfaj képviselteti magát a mostani válogatásban. A színpadi művekből az első Kossuth-díjat kiérdemlő Csínom Palkó [20], az Egy úr Velencéből [21], valamint a Bűvös szekrény [22] partitúrái is elérhetővé váltak. A szimfonikus művek közül többek között az 1939-ben komponált Capriccio all’ungherese [23] című szvit, a Filharmónikus nyitány [24] és Liszt Funérailles [25] című zongoraművének hangszerelése gazdagítja a Copia gyűjteményét. A most közzétett gyűjtemény Farkas versenyművei, kamaraművei, szólóhangszerre készült alkotásai, vokális és egyházi kompozíciói mellett a színpadi kísérőzenék és a filmzenék műfajából is ízelítőt ad: ez utóbbiak közül kiemelkedő jelentőségű Az ember tragédiájá [26]hoz készített kísérőzene és a Gárdonyi Géza regényén alapuló Az egri csillagok [19] filmzenéje.