A Magyar Könyvszemle fennállásának 150. évét jelentős szerkesztőségi átalakulással kezdi. Az évfordulót több mint nyolcezer tételes cikkrepertóriummal ünnepli a szerkesztőbizottság, amelyet a távozó Buda Attila állított össze.
[1]
A Magyar Könyvszemle fennállásának 150. évét jelentős szerkesztőségi átalakulással kezdi. Az évfordulót több mint nyolcezer tételes cikkrepertóriummal ünnepli a szerkesztőbizottság, amelyet a távozó Buda Attila állított össze. Monok István és Ács Pál fő- és társszerkesztők munkájának folytatásáról az OSZK és az ELTE Humán Tudományok Központja (HTK) gondoskodott.
Magyarország legrégebbi folyamatosan működő folyóirata, a Magyar Könyvszemle 1876 óta kínál fórumot a nyomdászat-, könyv- és könyvtártörténeti kutatók írásainak. Ezen a szakterületen a világ egyik elsőként megjelenő folyóiratának minősül. Több mint nyolcezer tanulmány, módszertani cikk, közéleti beszámoló és könyvismertetés jelent meg oldalain a közlemények nemsokára nyomtatásban is megjelenő jegyzéke, repertóriuma szerint.
Miután Fraknói Vilmos – a nemzeti könyvtár vezetőjeként – megalapította a folyóiratot, a könyvtörténettel, a könyves kultúrával foglalkozó szakemberek számos generációja váltotta egymást a lap szerkesztőségében. 2026-ban pedig – a százötven éves évfordulón túl – három személyes születésnap is fordulópontot jelez.
Monok István főszerkesztő, Ács Pál társszerkesztő és Buda Attila szerkesztőbizottsági tag (legalább) hetvenedik életévüket betöltve visszavonulnak az aktív szerkesztői munkától.
[2]
[3]
Monok István 1990 óta a Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottságának tagja, 2000-től társszerkesztője, majd 2008-tól főszerkesztője. Nem kérdés, hogy ő a magyarországi könyves kutatások doyenje. Kutatói munkássága mellett – amelynek sokszínűségét bármilyen tematikus felsorolás csak leszűkítené – tudományszervezőként több alapvető szakkönyvsorozatot (Könyvtártörténeti füzetek, A Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei) indított útjára vagy gondozott, intézményvezetőként pedig a nemzeti könyvtárat (1999–2009) és az Akadémiai Könyvtárat (2013 óta) is eredményesen irányította-irányítja. Olyan projektek elindításával segítette a magyar kulturális örökség széles körű hozzáférhetőségét, mint a Bibliotheca Corvina Digitalis (ma: Bibliotheca Corvina Virtualis).
Ács Pál irodalomtörténész 2008-tól csatlakozott a Magyar Könyvszemléhez, főszerkesztő-helyettesként. A XVI–XVII. századi irodalom nemzetközileg is elismert szakértője, számos tudományos társaság tagja, az Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója; korábban a Reneszánsz Osztály osztályvezető-helyettese volt. Olyan sikeres kutatási projekteket vezetett, mint például a Nemzetközi reneszánsz bibliográfia magyar anyagának összegyűjtése vagy a Régi Magyar Költők Tára sorozat bővítése.
Buda Attila ugyancsak 2008 óta a szerkesztőbizottság XIX–XX. százados témákért felelős tagjainak egyike. Könyvtárosi (ELTE BTK Toldy Ferenc Könyvtár) és bibliográfusi tapasztalatának köszönhetően több közéleti és tudományos folyóirat repertóriumának gondozója, és rövidesen a Magyar Könyvszemle cikkeinek jegyzékét is közzéteszi. Feldolgozó munkája során szerzett olvasottsága és tájékozottsága megkerülhetetlen irodalomtudományi tudományos munkásságot alapoztak meg.
Munkájuk folytatásáról a lapgazdák, az OSZK és az ELTE HTK gondoskodtak Szovák Márton főszerkesztő és Tóth Gergely társszerkesztő kinevezésével.
[4]
[5]
Szovák Márton 2016 óta publikál a Magyar Könyvszemlében, 2022 óta a szerkesztőbizottság tagja. Az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának munkatársaként muzeális könyvek feltárásával foglalkozik, ehhez kapcsolódó könyvtörténeti kutatásokat folytat, különös tekintettel a korai itáliai könyvtermésre.
Tóth Gergely szintén 2022 óta szerkesztőbizottsági tag. 2008-ig az OSZK Térképtárában dolgozott, majd ugyanebben az évben az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa lett. Jelenleg ugyanezen intézet (mai nevén ELTE HTK Történettudományi Intézet) tudományos főmunkatársaként Bél Mátyás életművének feltárásával és sajtó alá rendezésével, illetve a kora újkori magyarországi történetírás és neolatin irodalom kutatásával foglalkozik.
Az átalakuló szerkesztőbizottság 2026. január 29-én, az OSZK-ban tartotta első ülését, amelyen a lapgazdák képviselői, Molnár Antal intézetigazgató és Lewalt-Jezierski Zoltán, az OSZK Főigazgatói Kabinetjének vezetője értékes könyvajándékkal fejezték ki elismerésüket a leköszönő szerkesztőségi tagok munkája iránt.
A Magyar Könyvszemle a továbbiakban is meg kívánja őrizni a könyves kultúra tudományos vizsgálatának területén betöltött vezető szerepét. Törekszik az együttműködésre az olyan szakmai műhelyekkel, mint a nemzeti könyvtár régi könyves feltáró és bibliográfiai munkát végző osztályai, és lehetőséget kínál minden hazai muzeális könyvgyűjtemény új szerzeményeinek ismertetésére, és természetesen a feltáró munka során előbukkanó újdonságok közlésére is. Emellett a modern kori témákra is kiemelt figyelmet fordít, hiszen az utolsó negyed évszázadot leszámítva az irodalmi és tudományos kommunikáció elválaszthatatlan a fizikai hordozótól, a könyvtől vagy általában a sajtótermékektől.