2026. február 6-án a kecskeméti Katona József Könyvtárban rendezték meg a regionális és határon túli könyvtárszakmai konferenciát.
[1]
2026. február 6-án a kecskeméti Katona József Könyvtárban rendezték meg a Betűkben (is) összekapcsolva – Határtalan könyvtári megoldások című regionális és határon túli könyvtárszakmai konferenciát. Az egész napos esemény a vármegyei és a határon túli magyar könyvtárak szakembereit szólította meg. A konferencián elhangzott: a könyvtári szakterület Magyarország legnagyobb és legkiterjedtebb kulturális hálózata, hiszen a könyvtári szolgáltatások minden településen elérhetők. A könyvek és a könyvtári szolgáltatások iránti érdeklődés látványosan emelkedik: jelenleg mintegy 1,5 millióan vásárolnak könyveket, és körülbelül 1,8 millióan járnak könyvtárba.
A rendezvény megnyitóján Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a Katona József Könyvtár igazgatója hangsúlyozta, hogy az olvasás, a könyvek népszerűsítése és a közösségépítés szakmailag komoly és összetett feladat. Köszöntőjében kiemelte: értékorientált gondolkodásra és intézményi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a könyvtárak eredményesen tudjanak megfelelni a szakmai és társadalmi kihívásoknak. Mint fogalmazott, a konferencia egyik fő célja is az volt, hogy a résztvevők megosszák egymással a bevált jó gyakorlatokat.
[2]
[3]
A megnyitót követően Bán János, Kecskemét megyei jogú város kultúráért felelős alpolgármestere szólt a résztvevőkhöz. Elmondta, hogy az elmúlt években gyakrabban járt könyvtárba, így közvetlenebb rálátása van a könyvtárosok kihívásokkal teli munkájára. Véleménye szerint a könyvtárosok közösségszervező és identitásmegtartó tevékenysége meghatározó szerepet játszik a jövőben; nemcsak a fiatalabb generációk, hanem az idősebbek esetében is. Kiemelte: napjainkban különösen az idősebbek számára jelentenek kapaszkodót a könyvtári közösségek és programok.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a könyvtári szolgáltatások az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakultak. Mint hangsúlyozta, a könyvtárak ma már interaktív és közösségi terekként működnek, ahol nemcsak az olvasásnépszerűsítés, hanem a közösségápolás és a közösségteremtés is fontos szerepet kap. Rámutatott: „zúdulnak ránk a különböző, de sokszor lélekromboló információs zajok, hírek”, és ebben a közegben kiemelt jelentősége van annak, hogy a könyvtárak hozzájáruljanak ahhoz, hogy a következő nemzedék „értelmező, figyelmes olvasóvá váljon, felismerje és értékelje a magyar kultúra páratlan gazdagságát”.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a könyvtári rendszer évente mintegy 35 milliárd forintból működik. Hangsúlyozta: nem központilag irányított hálózatról van szó, hiszen a vármegyei, a regionális és a helyi könyvtárak egyaránt nagy autonómiát kapnak. Elmondta, hogy a kormány számos módon támogatja a könyvtárakat az olvasás népszerűsítésében és az új könyvtárhasználók bevonzásában. E célokat szolgálja a Könyvtári Kihívás program is, amelynek eredményei már számszerűen mérhetők. A szakmai munka megbecsüléseként megemlítette, hogy a kulturális területen dolgozók ebben az évben 15 százalékos béremelésben részesültek, amelyhez helyben a kecskeméti önkormányzat is további forrást biztosított.
[4]
[5]
A köszöntők sorát Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója zárta, aki hazai és nemzetközi adatokat ismertetett a könyvpiac helyzetéről. Elmondta, hogy az előrejelzések szerint 2027 év végéig a világ könyvpiacának értéke meghaladja majd a 100 milliárd dollárt, amely elsősorban piacot fedi le. Hangsúlyozta: jelenleg világszerte a nyomtatott könyveket keresik leginkább az olvasók, és a három legnagyobb – az amerikai, az európai uniós és a kínai – piac közül „csak Kínában haladta meg az e-könyvek piaci aránya a hagyományos könyvekét”. Kitért arra is, hogy a 70 milliárd forintos magyar könyvpiacon a nyomtatott könyvek piaci részesedése jóval meghaladja a 90 százalékot.
Rózsa Dávid jó hírként számolt be arról, hogy a könyvek és a könyvtárak iránti kereslet látványosan növekszik. Felidézte: 2019-ig lassan, de biztosan csökkent a kölcsönzött dokumentumok száma, azonban a Covid-világjárvány után a könyvtárhasználat és a kölcsönzött dokumentumok aránya is folyamatos emelkedést mutat. Jelenleg mintegy 1,8 millióan használják a könyvtárakat könyvkölcsönzésre és programok látogatására, míg a rendszeres vagy alkalmi könyvkölcsönzők száma 1,3–1,4 millió fő. Hozzátette: Magyarországon körülbelül 1,5 millióan vásárolnak kisebb-nagyobb rendszerességgel könyveket, így „van Magyarországon egy nagyjából másfél milliós tábor, amelyik elkötelezett az olvasáskultúra, a könyvkultúra értékei iránt”.
[6]
[7]
A szakmai program a plenáris előadásokkal folytatódott. Az első szekcióban szó esett a Gyógyító irodalom – olvasásterápia könyvtári gyakorlatban című témáról, az online olvasás-népszerűsítés lehetőségeiről, valamint a tematikus olvasás-népszerűsítés eszközeiről. Ezt pódiumbeszélgetés követte a Kárpát-medence könyvtárszakmai szervezeteinek vezetőivel és a határon túli vendégekkel. A második plenáris blokkban a közösségi média könyvtári lehetőségei kerültek fókuszba.
A délutáni programban több helyszínen zajlottak workshopok: farsangi gyermekfoglalkozás, robotikai eszközökkel támogatott tanulás, könyvtári szabadulójáték, biblioterápiás foglalkozás, valamint kóruséneklés, amelyet „a lelki gazdagodás egyik leghatalmasabb erőforrásaként” mutattak be. A konferencia végén pódiumbeszélgetést tartottak a dél-magyarországi régió vármegyei hatókörű városi könyvtárainak vezetőivel.