2026. március 24-én ünnepélyes keretek között átadták az azerbajdzsáni könyvsarkot az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. Az esemény újabb mérföldkövet jelent a magyar–azeri könyvtári együttműködésben.
[1]
[2]
2026. március 24-én ünnepélyes keretek között átadták az azerbajdzsáni könyvsarkot az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. Az esemény újabb mérföldkövet jelent a magyar–azeri könyvtári együttműködésben. Az átadón a két ország intézményi és diplomáciai képviselői vettek részt, akik hangsúlyozták a kölcsönösségen alapuló kapcsolatok jelentőségét.
Az eseményen beszédet mondott Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Karim Tahirov, az Azerbajdzsáni Nemzeti Könyvtár főigazgatója, Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, Szűcs Ádám Imre, a képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkár, valamint őexcellenciája Tahir Taghizadeh, Azerbajdzsán magyarországi nagykövete. A beszédeket követően megnyitották az azerbajdzsáni könyvsarkot.
[3]
[4]
Rózsa Dávid főigazgató hangsúlyozta, hogy az ilyen események túlmutatnak a könyvek egyszerű elhelyezésén: a kultúrák találkozását, a párbeszédet és az emberiséget összekötő értékek megerősítését szolgálják. Kiemelte, hogy a könyvtárak a kultúra letéteményesei, amelyek határok nélkül biztosítanak hozzáférést a tudáshoz és a közös örökséghez, miközben hidat építenek népek és nemzetek között.
Felidézte, hogy az Országos Idegennyelvű Könyvtár már 2007-ben részt vett a magyar–azeri tudományos konferencián, az Azerbajdzsáni Köztársaság magyarországi nagykövetségének köszönhetően pedig a gyűjtemény több alkalommal könyvadományokkal gazdagodott, és ma már 128 kötetet számlál, átfogó képet nyújtva Azerbajdzsán történelméről, kultúrájáról. Rámutatott arra is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár és az Azerbajdzsáni Nemzeti Könyvtár közötti együttműködés 2032-ig biztos alapot ad a közös munkához.
A főigazgató kitért arra is, hogy 2024-ben, a 10. Bakui nemzetközi könyvvásár idején – amelyet Muhammad Füzuli születése 530. évfordulójának szenteltek – az Azerbajdzsáni Nemzeti Könyvtárban megnyílt a magyar könyvsarok. Ugyanebben az évben rendezték meg a türk államok nemzeti könyvtári vezetőinek tanácskozását [5].
[6]
[7]
Karim Tahirov főigazgató beszédében kiemelte, hogy az esemény az Azerbajdzsán és Magyarország közötti, államfői szinten kialakult baráti kapcsolatok és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés újabb fontos megnyilvánulása. Emlékeztetett arra, hogy a két ország nemzeti könyvtárai közötti memorandumot 2022-ben írták alá a külügyminiszterek. A dokumentum szilárd jogi alapot teremtett a könyvcserére, a közös projektekre és a szakmai tapasztalatcserére. Hangsúlyozta, hogy az újonnan megnyílt részleg lehetőséget ad a magyar olvasóknak az azerbajdzsáni szellemi örökség megismerésére. Felidézte, hogy a 2024. október 4-én megnyitott magyar irodalmi részleg jelentősen hozzájárul a két ország közötti kulturális kapcsolatok erősítéséhez.
Szűcs Ádám Imre helyettes államtitkár rámutatott, hogy a könyvek a kulturális diplomácia hatékony eszközei, amelyek erősítik a nemzetek közötti megbecsülést és a kölcsönös megértést. Elmondta, hogy a Külügyminisztérium a Magyar könyvsarok programban a múlt évtizedben több mint ötezer könyvet adományozott több mint ötven ország nyolcvan városa könyvtárainak, és új könyvsarok megnyitását készítik elő Santiago de Chilében, Ulánbátorban, Hágában és Kuala Lumpurban. Hangsúlyozta, hogy az Országos Széchényi Könyvtár és az Azerbajdzsáni Nemzeti Könyvtár közötti együttműködést mindkét kormány, valamint a bakui magyar és a budapesti azerbajdzsáni nagykövetség is támogatja.
Tahir Taghizadeh nagykövet azokat az eszméket és értékeket emelte ki, amelyek összekötik a két nemzetet, míg Vincze Máté helyettes államtitkár személyes tapasztalatai alapján beszélt a 2024-es interkulturális világfórumról, a Bakuban látott kulturális örökségről, valamint a szőnyegmúzeum és a Magyar Iparművészeti Múzeum közötti együttműködésről. Megemlítette, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban látható Attila-kiállítás egyik kiemelkedő darabja egy azerbajdzsáni női fejpánt, és hangsúlyozta, hogy az azerbajdzsáni könyvsarok megnyitása mindezen előzmények fényében természetes és fontos lépés.
[8]
[9]
További képek [10]