A közgyűjtemények digitális szerepéről és a XXI. századi kihívásokról tartott konferenciát és kerekasztal-beszélgetést a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2026. március 25-én a zentai Városháza dísztermében.
[1]
A közgyűjtemények digitális szerepéről és a XXI. századi kihívásokról tartott konferenciát és kerekasztal-beszélgetést a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2026. március 25-én a zentai Városháza dísztermében.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet [2]szervezésében 2026. március 25-én, szerdán Kárpát-medencei konferenciát és kerekasztal-beszélgetést rendeztek Zentán, a Városháza dísztermében Közgyűjtemények a kultúraközvetítésben – A közgyűjteményi feladatkört ellátó intézmények szerepe és kihívásai online (digitális) térben a XXI. században címmel. A szakmai tanácskozás célja az volt, hogy fórumot biztosítson a digitalizáció aktuális kihívásainak és az azokra adott válaszoknak a megvitatására, valamint lehetőséget teremtsen a jó gyakorlatok bemutatására.
A konferencia ünnepélyes megnyitóján Kormányos K. Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Ünnepi beszédet mondott Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere, Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Tanács művelődéssel megbízott tanácsosa, valamint dr. Juhász Bálint, a vajdasági képviselőház elnöke. A megnyitón Baráth László tárogatóművész működött közre.
Az előadások első részét Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója moderálta. Ebben a blokkban tartotta meg előadását Kukár Barnabás Manó, az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási szakértője és főosztályvezető-helyettese A nemzeti könyvtár digitalizálása: koncepcióváltás és jövőkép címmel. Előadásában rámutatott, hogy a digitális tartalmak iránti növekvő igény, a technológiai fejlődés és a fenntartható működés kihívásai új irányokat jelölnek ki a közgyűjteményi digitalizálás számára. Ismertette, hogy az OSZK az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül: a korábbi manufaktúrajellegű működésből üzemszerű, átlátható és fenntartható kapacitásszervezésű modellre állt át. Hangsúlyozta, hogy a koncepcionális megújulás és az állományvédelem integrálása nemcsak a teljesítmény növekedését eredményezte, hanem új kompetencia- és tudásterületek kiépítését is lehetővé tette.
Előadása kitért a digitalizálási fogalomkör változására, az eddigi eredményekre, valamint a jövő kihívásaira is, különös tekintettel a Kárpát-medencei hungarikakataszter digitalizálására és hozzáférhetővé tételére, amelyek a nemzeti könyvtár hosszú távú küldetését határozzák meg.
A szekcióban további előadásokat tartott Jasmina Ninkov, Szerbia Nemzeti Könyvtárának megbízott igazgatója Povezivanje, stvaranje, interakcija, inspiracija (Kapcsolódás, alkotás, interakció, inspiráció) címmel, valamint Bor Balázs, Harangi Gabriella és Papp Fruzsina a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár képviseletében Digitalizálás a kutatástámogatási ökoszisztéma segítésétől a kulturális örökségvédelemig címmel. Bakó Zsigmond, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezetője A múlt őrzőjétől a digitális iránytűig: Mesterséges intelligencia a Magyar Nemzeti Levéltárban címmel mutatta be az intézmény gyakorlatát.
Az előadások második részét dr. Silling Lásda etnográfus, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársa moderálta. Odler Zsolt, a Néprajzi Múzeum Nyilvántartási és Digitalizálási Főosztályának főosztályvezetője a kulturális örökség digitalizálásának módszertani gyakorlatát ismertette, míg Kuti Benjamin, a Szépművészeti Múzeum digitalizálási szakértője a közgyűjteményi 3D digitalizálás alapjairól és lehetőségeiről beszélt. Dr. Magina Livia és Pancza János az örökségtörténetek technológiai támogatásáról tartott előadást, Zagyva Natália és Maczelka Árpád a Hagyományok Háza digitalizálási és tartalomszolgáltatási tevékenységét mutatta be, míg Resócki Vázsonyi Csilla és Novák Ferenc a vajdasági magyar kulturális tér digitális tartalomszolgáltatási és örökségmegőrzési gyakorlatát ismertette.
A szakmai programot kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyet Gerencsér Judit, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke moderált. A beszélgetés résztvevői Prikler Szilvia Beatrix, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának igazgatója, Sikaláné Sánta Ildikó, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Ninkov Kovacsev Olga, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója, valamint Szűcs Balázs, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója voltak. A résztvevők áttekintették az anyaországi és a külhoni közgyűjtemények digitalizációs működését, valamint a területhez kapcsolódó kihívásokat, jó gyakorlatokat és sikeres programokat.
A tanácskozás során hangsúlyosan megjelent, hogy a közgyűjtemények a tudásalapú társadalom és a nemzeti identitás meghatározó tényezői, miközben a kulturális javakhoz való minél szabadabb hozzáférés iránti igény folyamatosan növekszik. A digitalizálás és a digitális tartalmak hozzáférhetővé tétele ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik, hozzájárulva a kulturális alapellátás kiteljesedéséhez. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiemelt feladatának tekinti a vajdasági magyar nemzeti közösség kulturális örökségének megőrzését, dokumentálását, digitalizálását és adatbázisokban való megjelenítését, valamint a digitális tartalmak elérésének és újrahasznosításának támogatását. A rendezvény ennek a törekvésnek a jegyében erősítette a szakmai kapcsolatokat és a megújulás lehetőségeit.